Utalványok - kétes adózási megoldások - üzleti kockázat a cégnek, személyes kockázat az ügyvezetőnek
Címkék: ügyvezető felelőssége
A 16 cégből álló cégcsoport 2014 és 2019 között ügynökein keresztül az ország teljes területén adómentes béren kívüli juttatásként adható utalványok forgalmazásával foglalkozott. A cégcsoport szolgáltatásait igénybe vevő gazdasági társaságok az utalványokat azonnal készpénzre válthatták, így kerülve el a munkabért ténylegesen terhelő adó- és járulék megfizetését. 23 cégvezető ellen emeltek vádat
Vádat emelt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség 23 cégvezető ellen, aki béren kívüli juttatásként adható utalványokkal több száz millió forint adó befizetését kerülte el.
Négyessyné Bodó Marianna, a főügyészség sajtószóvivője közleményében azt írta: a nagyszabású adóelkerülés ügyében a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága több száz emberrel szemben folytat nyomozást.
Az ügyben országos illetékességgel eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség vádirata szerint a 16 cégből álló cégcsoport 2014 és 2019 között ügynökein keresztül az ország teljes területén adómentes béren kívüli juttatásként adható utalványok forgalmazásával foglalkozott. A cégcsoport szolgáltatásait igénybe vevő gazdasági társaságok az utalványokat azonnal készpénzre válthatták, így kerülve el a munkabért ténylegesen terhelő adó- és járulék megfizetését. Előfordult, hogy a megrendelt utalványokat a cégvezető vádlottak ki sem osztották a dolgozók között, hanem azonnal pénzzé tették.
A visszaváltható utalványok segítségével a törvényeket kijátszó munkáltatók valójában munkabért fizettek ki dolgozóiknak jóval kisebb közteher mellett.
Emellett a cégcsoport több szövetkezetet is alapított, amelyekbe az érintett munkáltató cég dolgozóit csak "papíron" léptette be, majd az általuk ténylegesen elvégzett munka után járó díjazáshoz munkabér helyett "tagi támogatásként", adó- és járulékfizetés nélkül jutottak hozzá - ismertette a sajtószóvivő.
A cégcsoport szolgáltatásai közé tartozott a ténylegesen el nem végzett adminisztratív szolgáltatásokról vagy "kezelési költségről" szóló fiktív számlák kiállítása is, ami a cégeknek az áfafizetési kötelezettség csökkentését jelentette.
Volt olyan cég, amelyik ilyen módszerekkel összesen 121 millió forintot "spórolt meg".
Négyessyné Bodó Marianna megemlítette: a büntető törvénykönyv szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti.
A 23 cégvezető, aki ellen most vádat emeltek, a vagyoni hátrány teljes összegét önrevíziót követően az adóhatóságnak önként megfizette.
A főügyészség őket üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználással vádolja.
A bűnügyben még további vádemelések várhatók.
Azoknál a gyanúsítottaknál, akik a cselekményükkel 5 millió forintnál kevesebb vagyoni hátrányt okoztak, azt önként megtérítették és a bűncselekmény elkövetését beismerték, az ügyészség felajánlotta, hogy a vádemelést elhalasztva feltételesen felfüggeszti az eljárást - olvasható a közleményben.