Új munkajogi kategória: a platformalapú munkavégzés

Munkaügyek 2024-05-27

Nyomtatás

Forrás: ProLavyer

Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. Ez egy nagy fejlemény az európai uniós jogalkotásban, melyet dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője segítségével vizsgálunk meg.

Az Irányelv szerint „digitális munkaplatform”-nak minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely olyan kereskedelmi szolgáltatást nyújt, amely megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:

legalább részben távolról, elektronikus úton – így például weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül – nyújtják;
a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére nyújtják;
szükséges és lényeges elemként magában foglalja a magánszemélyek által fizetés ellenében végzett munka megszervezését, függetlenül attól, hogy azt a munkát online vagy egy bizonyos helyszínen végzik-e;
magában foglalja automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek használatát.

„Ez utóbbi „automatizált nyomonkövetési rendszerek” olyan rendszereket jelentenek, amelyeket a platformalapú munkát végző személyek munkateljesítményének vagy a munkakörnyezetben folytatott tevékenységeinek nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére” – magyarázza a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője.

A „platformalapú munkavégzés” pedig a digitális munkaplatformon keresztül végzett munka minősül.

Ilyen munkát végző személyek lehetnek különösen az ételfutárok vagy a taxisofőrök, de a későbbiek folyamán ez a kör bővülhet és bármely más jogviszony is ide tartozhat, amelynek során egy külsős magánszemély elektronikuson úton, weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül nyújt szolgáltatást a szolgáltatás megrendelőjének, így akár egy távolról nyújtott informatikai munka is ide tartozhat.

A magyar fordulat

Magyarországon nemrég a Kúria egy 2023. decemberében vizsgálta az ételfutárként dolgozók jogviszonyát vizsgálta, nevezetesen munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állnak-e. A Kúria döntésében utalt arra, hogy a felek szabadon dönthetnek a szerződés típusáról, akár polgári jogviszony vagy munkaszerződés alapján szerződhetnek. A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az meghatározás, hogy az ételfutárnak meghatározott címre kellett étel kiszállítását teljesítenie, nem egy munkakör, azaz a munkáltatónak nem volt tényleges ráhatása a feladat teljesítési módja és körülményei tekintetében. Mivel a munkavállaló az általa megjelölt időpontokban jelentkezhetett munkára, így a Kúria szerint a munkaidő, illetve a munkaidő beosztás sem értelmezhető, ami a munkaviszony egyik lényeges eleme. A munkavállalónak nem volt rendelkezésre állási kötelezettsége sem, egyedi megbízásokat visszautasíthatott. Az ételfutárok tevékenysége nem kötődött a céges struktúrához, nem volt megállapítható a munkaviszonyra jellemző alá- fölérendeltségi viszony sem. A dolgozó saját eszközeivel (jármű, mobiltelefon) végezte munkáját, ami szintén a megbízási viszony jellegét támasztotta alá. Így a Kúria megállapította, hogy az ételfutárok jogszerűen dolgoztak megbízási jogviszonyban, a munkaviszony tipikus elemeit ez a jogviszony nem viselte magán.

Az EU máshogy látja

Az Európai Unió most elfogadott irányelve a Kúriához képest másként értelmezte a platform alapú munkavégzést és megállapította, hogy ezen a szerződéses jogviszonyról alapesetben vélelmezhető, hogy munkaviszony, de ez a vélelem megdönthető.

Amennyiben a szolgáltató (azaz a kvázi munkáltató) meg kívánja dönteni a jogi vélelmet, rá hárul annak bizonyítása, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a helyi jogszabályok és bírói gyakorlat alapján nem tekintendő munkaviszonynak. E célból a tagállamoknak létre kell hozniuk a foglalkoztatotti jogviszony tényleges megdönthető jogi vélelmét.

A tagállamoknak 2 évük van a platform munkavégzésről szóló irányelv szabályainak a hazai jogba történő implementálásra. Azaz a magyar jogalkotónak kell egyrészt módosítani a magyar jogszabályokat az irányelv szabályainak megfelelően, másrészt meghatározni azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek alapján a munkaviszonyra vonatkozó jogi vélelem megdönthető lesz. Valószínűsíthető, hogy ilyen körülmény lesz az ellenőrzési jog, az irányítási jog, illetve az ellátandó feladat munkakörként történő meghatározása.

„Jelen pillanatban a további jogszabály módosításig marad a Kúria által kidolgozott gyakorlat a munkaviszony és megbízási viszony elhatárolási szempontjairól, ha azonban a direktívát a magyar jogba ültető jogszabály megjelenik, jelentős változás várható ezen a téren” – véli dr. Szemán Péter.

Vissza az előző oldalra