Szakértők szerint egyelőre csak részletekben digitalizáltak a kkv-k

Cégvezetés 2016-12-26

Nyomtatás

Forrás: MTI

Címkék: digitalizáció, digitális vállalkozás

Az e-számlázó programok használata jelentősen elterjedt a kkv-k körében, azonban ezeket ritkán alkalmazzák együtt a készletnyilvántartó rendszerekkel. A jogszabályi háttér - így az online pénztárgépek - hatására is főként az e-számlázás területén állnak viszonylag jól a hazai vállalkozások.

Sok magyar kis- és középvállalkozás (kkv) egyelőre csak "szigetszerűen" digitalizálódik, munkafolyamatainak csak egy része lett elektronikus alapú, pedig a digitalizált vállalkozások döntéshozatali folyamatai gyakran gyorsabbak és megalapozottabbak, dokumentum kezelésük átláthatóbb, hatékonyabban működnek, mint a IKT eszközök irányába kevésbé nyitott versenytársaik - számolt be tapasztalatairól Koleszár Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozás Programjának vezető IKT tanácsadója

Az e-számlázó programok használata például jelentősen elterjedt a kkv-k körében, azonban ezeket ritkán alkalmazzák együtt a készletnyilvántartó rendszerekkel - mondta a szakember. Hozzátette, hogy a jogszabályi háttér - így az online pénztárgépek - hatására is főként az e-számlázás területén állnak viszonylag jól a hazai vállalkozások.

Túlnyomórészt olyan vállalkozások vezetnek be digitális megoldásokat, amelyek - sok esetben multinacionális - vállalatok beszállítójaként, a partner által kötelezően elvárt fejlesztéseket hajtottak végre.

Koleszár Péter kifejtette: ágazatonként és a vállalkozás nagyságától, illetve az érintett területektől függően változhat a digitális átállás költsége, erre általános szabály nincs. Ideális esetben azonban egy-egy IKT fejlesztés megtérülése legfeljebb néhány év, de egyszerűbb megoldások meghonosításának költségei akár pár hónap alatt is megtérülhetnek.

Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke úgy vélte, sok múlik azon, hol tart a vállalat a digitalizációs folyamatban és a munkaerő milyen gyorsan tudja adaptálni, jól használni a rendszert. Ez a kezdeti szakaszban általában lassabb, míg egy részlegesen digitalizált vállalat már sokkal gyorsabban alkalmazkodik, ezért hamarabb, akár 2-3 éven belül megtérül a beruházás.

Meglátása szerint a magyar vállalatok bizonyos szempontból az út elején vannak, a klasszikus informatika csupán egyes munkafolyamatok - elsősorban az adminisztráció - digitalizálásával telt, most kezdődik ugyanakkor az átállás az ügyfélkezelés területén is.

Vityi Péter szerint a vállalkozások digitális fejlődésének egyik legfőbb gátja a meglévő menedzsmentkultúra, a kkv-k nagy része maga építette vállalkozását, amely valamilyen módon sikeres volt, így nehezen fogadják be a változást. Új lehetőségnek nevezte ugyanakkor, hogy sokaknál generációváltás várható, ami új szemlélet jelenthet. Mindemellett a digitális átállás gyorsaságát egyaránt befolyásolja a kormányzati beavatkozások, illetve a szakképzés átalakításának sikeressége - fűzte hozzá.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tájékoztatása szerint a Modern Vállalkozások Programjához eddig több mint 5400 kkv csatlakozott a vállalatok infokommunikációs (IKT) motivációs és szemléletformáló programjához, 2500 sikeres cégműködési átvilágítás történt. A vállalkozások közül eddig 1500 kapta meg a Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DFV) tanúsítványt, és az előzetes igényfelmérés alapján 1000 cég nyilvánította ki szándékát, hogy indulna a GINOP-3.2.2. illetve egyéb informatikai technológiai pályázaton. A projektben működő tanácsadói hálózat irányából érkezett visszajelzés alapján a program híre gyors ütemben terjed a vállalkozások körében, egyre több cég válik nyitottá az infokommunikációs technológiák bevezetésére vagy fejlesztésére.

Vissza az előző oldalra