Sokan belépnének az önkéntes nyugdíjpénztárba munkáltatói támogatással
Munkaügyek 2016-02-01
NyomtatásCímkék: nyugdíjpénztár
A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol a nyugdíjas éveire is, azonban az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalék. A munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy növelné pénztári befizetéseit, ha munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát
A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol a nyugdíjas éveire is, azonban az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalék. A munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy növelné pénztári befizetéseit, ha munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) januári, nyugdíjcélú megtakarításokról szóló kutatásából.
Az NRC Netpanel által elvégzett reprezentatív felmérés szerint a gazdaságilag aktív felnőtt népesség - azaz a munkaviszonyban lévő magyarok - 60 százaléka takarékoskodik valamilyen módon. Kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása azonban csak a megkérdezettek 33 százalékának van, az önkéntes nyugdíjpénztári számlával rendelkezők aránya pedig 22 százalék. A megtakarítási célok között a spórolás az idős korra nem feltétlenül prioritás, a munkavállalók többsége fontosabbnak tartja a lakhatást, az egészségügyi vagy tanulmányi célú megtakarítást.
Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke szerint az, hogy tízből hatan takarékoskodnak, de kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással csak egyharmaduk rendelkezik, egyértelműen jelzi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok köre még számottevően növelhető.
Felhívta a figyelmet arra az új lehetőségre, hogy már a nyugdíjszolgáltatás mellett is van lehetőség tagdíjbefizetésre, nincs szükség az egyéni számla megszüntetésére, sőt befizetés is érkezhet rá. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő és a nyugdíjas tagoknak is 2016. január 1-jétől lehetőségük van hozam-, részösszeg-, valamint részjáradék kifizetésre.
Az egészségpénztári megtakarítás az elnök szerint a felmerülő egészségügyi kiadások optimalizálására, idéntől pedig már önsegélyezési feladatok ellátására (például beiskolázási, vagy lakáshitel-törlesztés támogatásra) is alkalmas, az egészségtudatosságot fokozó megoldás.
A pénztári megtakarítások bővítésében a személyi jövedelemadó (szja) kulcsának 15 százalékra csökkenése is nagy szerepet kaphat. Az adókulcs mérsékléséből adódó bérnövekménnyel kapcsolatban ugyanis minden második válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy nyugdíjcélra fordítsa. Körükben 19 százalékos azoknak az aránya, akik az szja-csökkentésből származó többletet biztosan a nyugdíjpénztári számlájára utalnák.
A nyugdíjcélú munkáltatói hozzájárulással nem rendelkezők 63 százaléka szeretné, ha munkáltatója befizetne önkéntes nyugdíjpénztári számlájára, ugyanakkor a megkérdezettek 41 százaléka azt mondta, ez csak akkor lenne jó, ha havi bérének összege nem változna.
A válaszadók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba vagy növelné pénztári befizetéseit, ha kapna munkáltatói hozzájárulást. 27 százalékuk válaszolta azt, hogy jelenleg nem rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, de ha a munkaadója támogatást adna, belépne. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 53 százaléka többet fizetne a munkáltatói hozzájárulás eredményeként.
Webáruház
-
Kamerás megfigyelés alkalmazása munkahelyen, üzletben – kézikönyv és iratminták
Bruttó ár: 12 700 Ft
-
Cégmegszüntetési segédlet - Az egyszerűsített végelszámolás kézikönyve és iratmintái
Bruttó ár: 12 700 Ft
