Mit kell tudni a számla dátumáról?

Adózás 2019-06-20

Nyomtatás

Forrás: www.rsm.hu | Szerző: Sztankó Dániel

A számla dátuma egy fontos és érzékeny kérdés az adózó és partnere, illetve a NAV számára egyaránt. Fontos pontosan látni a különbséget a teljesítés időpontja és a számlakibocsátás kelte között.

A számlakibocsátás dátuma

A számlakibocsátás kelte az a nap, amikor a számla kibocsátásra került. Ezt a dátumot nem lehet módosítani, "visszadátumozni", még abban az esetben, ha a számlakibocsátás valamilyen oknál fogva elmaradt. Értelemszerűen az „előredátumozás” sem megengedett.

Mi lehet a teljesítés időpontja?

A teljesítés időpontja előbbiekkel szemben az a nap, amikor az ügylet teljesült vagy teljesítettnek kell tekinteni az áfa-törvény rendelkezései szerint. Az áfa-törvény három teljesítési időpontot ismer:

■ Fő szabály szerinti, avagy tényállásszerű teljesítés,

■ Részteljesítés,

■ Időszakos elszámolási ügylet vagy részletfizetés.

Milyen következmények kapcsolódnak a teljesítés időpontjához?

A teljesítési időpont a számlázás kiinduló állomása, amelyhez nagyon sok jogkövetkezmény kapcsolódik, például:

■ A számlakibocsátási kötelezettség a teljesítés függvénye. A számlát az ügylet teljesítéséig, de legfeljebb az attól számított ésszerű határidőn belül kell kibocsátani.

■ Az áfalevonási jog a teljesítés időpontjában nyílik meg.

■ A teljesítés napja határozza meg - főszabály szerint -, hogy az adott számlát mely adó-megállapítási időszakban kell szerepeltetni (ez alól vannak kivételek, például az előleg, amelynek átvétele önmagában adófizetési kötelezettséget keletkeztet).

■ Devizás számla esetén a számlán forintban feltüntetendő áfa összegét leggyakrabban a teljesítés napján érvényes árfolyam alapján kell megállapítani.

Ebből kifolyólag a teljesítés időpontja rendkívül fontos tényező az adózó számára. Annak lehagyása a számláról csak akkor lehetséges, ha a számlát a teljesítéssel egyidejűleg bocsátották ki.

Befogadói oldalon, ha a számlán nem szerepel a teljesítés időpontja, annak két oka lehet:

■ A számlát a teljesítés időpontjában bocsátották ki, így ez a számla jó.

■ A számlát nem a teljesítési időpontjában bocsátották ki, így nem csak a számlakibocsátás keltét, hanem a teljesítés napját is fel kellett volna tüntetni, ezért ez a számla nem jó.

Miért érdemes a teljesítési időpontot feltüntetni a számlán, akkor is, ha nem kötelező?

De még abban az esetben is érdemes (bár nem kötelező) feltüntetni a teljesítés időpontját a számlán, ha a számlakibocsátás a teljesítéssel egyidejűleg történt meg. Gondoljuk csak az alábbiakra:

A könyvelés számára is fontos információkat hordoz az ügylet teljesítési időpontja.

Az online számlaadat-szolgáltatás rendszerben (100.000 forintot meghaladó áfatartalmú áthárított belföldi számlák esetén) az adatszolgáltatás formáját előíró xsd séma szerint az adatszolgáltatáshoz használatos invoice xml-ben a teljesítés időpontját és a számla-kibocsátás keltét kell szerepeltetni.

■ Ha minden esetben feltüntetjük a teljesítés időpontját, így saját adminisztratív terhünket könnyítjük, és nem kell még egy vizsgálati szempontot kell beépíteni a rendszerbe (ha a számlakibocsátás kelte egyenlő a teljesítés időpontjával, akkor a teljesítés időpontja nem kötelező, egyéb esetben kötelező)

■ Könnyen összezavarhatjuk a számlabefogadót (ld. a fenti dilemmát) a teljesítés időpontjának elhagyásával.

A fizetési határidő szerepeltetése a számlán

Végezetül térjünk ki még a fizetési határidőre. A fizetési határidő szerepeltetése a számlán - az áfa-törvény szerint - nem kötelező, bár kétségtelenül hasznos adat.

Időszakos elszámolásnál a fizetési határidő szerepet játszik a teljesítési időpont meghatározásánál. Az időszakos ügyletek esetén érdemes tehát mindkét időpontot (teljesítési időpontot és a fizetési határidőt) szerepeltetni a számlán, de nem kötelező.

Sztankó Dániel

www.rsm.hu

Vissza az előző oldalra