Miért hátrányos a kiküldetési irányelv módosítása Magyarországnak?

Munkaügyek 2017-06-15

Nyomtatás

Forrás: MTI

A módosítással nem minimálbért, hanem egyfajta javadalmazást vezetnének be a kiküldött munkavállalók jövedelmének számításánál. A javadalmazás fogalom tartalmát nem definiálnák pontosan, így azt mindenki saját értelmezése szerint használná, a kelet-európai vállalkozások pedig elveszítenék jelenlegi versenyelőnyüket a nyugat-európai társakkal szemben

Az Európai Unió kiküldtetési irányelvének tervezett módosítása hátrányos lenne Magyarországnak, az előterjesztésről később döntenek, a tárgyalások folytatódnak - nyilatkozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön a Luxemburgban tartott foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülését (EPSCO) követően

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülésén Magyarország két témában volt érintett, az Európai Bizottság 2017. évi országjelentés és a kiküldetési irányelvek tárgyalásában.

Cseresnyés Péter kifejtette: az európai uniós kiküldetési irányelv beterjesztett módosítása sértené a nemzeti önrendelkezést. A módosítással nem minimálbért, hanem egyfajta javadalmazást vezetnének be a kiküldött munkavállalók jövedelmének számításánál. A javadalmazás fogalom tartalmát nem definiálnák pontosan, így azt mindenki saját értelmezése szerint használná, a kelet-európai vállalkozások pedig elveszítenék jelenlegi versenyelőnyüket a nyugat-európai társakkal szemben - mondta.

Továbbra is kérdés, hogy az uniós kiküldetési irányelvet kiterjesztik-e a fuvarozásra, ez esetben ugyanis áldatlan állapotok állnának elő, ellehetetlenítenék a magyar fuvarozásban dolgozók munkáját, megszüntetnék a verseny lehetőségét az EU belső piacán - hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Magyarország az ülésen azt képviselte, hogy próbáljanak közös álláspontot kialakítani a versenysemlegesség biztosítására, ne avatkozzon be senki a nemzetállomok belső döntési kompetenciájába - fejtette ki az államtitkár.

Cseresnyés Péter beszámolt arról, hogy az országjelentés tárgyalásakor a magyar delegáció a dokumentumban nem szereplő magyar eredményeket ismertette. Például azt, hogy Magyarországon a szegénységi indikátorok 2013 óta folyamatosan javulnak, a 2017-es monitoring értékelés szerint 13 szegénységi mutatószámban javított az ország, és ezzel élen jár az Európai Unióban.

Az ifjúsági munkanélküliség, a relatív családi szegénység, a szegények számának csökkentésében jelentős eredményeket ért el Magyarország, és ez nem került be az országjelentésbe - mondta Cseresnyés Péter.

Hangsúlyozta, ugyanakkor a dokumentumban a közfoglalkoztatást már nem negatív módszerként, hanem elfogadott megoldásként említik, amely a nehéz helyzetben lévőket, a hosszabb távon munkanélkülieket a közbenső foglalkoztatási formával jó eredménnyel vezeti át az elsődleges munkaerőpiacra.

Vissza az előző oldalra