Magántitok a munkahelyen

Munkaügyek 2016-10-10

Nyomtatás

Forrás: Önadózó 2014/01 | Szerző: dr. Horváth István

Munkahelyre postázott levelek * Nem hallgathatók le a telefonok * Az üzleti titokhoz és a know-how-hoz (védett ismerethez) való jog

A magántitok (1.) - a munkahelyre postázott levelek

A munkahelyre érkező, névre szóló, megállapíthatóan magánjellegű leveleket az érintett személynek kell átadni, azt más személy nem bonthatja fel. Ha kétség merül fel a levél tartalmát illetően, akkor azt a címzettel kell felnyittatni, hogy kiderüljön, a levél hivatalos-e. Ha egy magánjellegű levelet mégis felbontanának, miután megállapítják a levél tartalmát, a borítékot vissza kell zárni és a téves felbontás feltüntetésével át kell adni az érintett munkavállalónak. Az elektronikus úton továbbított magánlevél ugyanolyan szintű védelemben részesül, mint a hagyományos, postai úton továbbított küldemény. A munkáltató megbízásából, a munkavállaló által hivatalos ügyekben írt és fogadott elektronikus levelek tartalmát a munkáltató jogosult megismerni. Ugyanakkor biztosítani kell a levelezésben érintett harmadik személy azon jogát is, hogy az adatkezelés részleteiről tájékoztatást kapjon.

A munkavállaló által használt e-mail postafiók ellenőrzésének feltétele, hogy a munkavállaló, még az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatást kapjon az ellenőrzés részleteiről. A munkáltató az e-mail postafiók használatát több tekintetben korlátozhatja, így meghatározhatja azokat a címeket, ahonnan e-mail fogadható, illetőleg amelyekre e-mail küldhető, korlátozhatja a küldött/fogadott levél mellékletének terjedelmét. A munkavállaló rendelkezésére bocsátott e-mail címet a munkaviszony megszűnése után meg kell szüntetni. Célszerű a beérkező leveleket a feladónak automatikusan visszaküldeni, tájékoztatva őt arról, hogy az e-mail cím megszűnt.

A magántitok (2.) - nem hallgathatók le a telefonok

A munkahelyi telefonhasználat ellenőrzésekor jogszerűen nem alkalmazható a híváslista ellenőrzése, mert a hívott fél neve és telefonszáma is személyes adat. A munkavállaló előzetes hozzájárulása beszerezhető, ugyanakkor a hívott harmadik személyeké nem. Az adatvédelmi szakirodalom szerint a magánjellegű beszélgetések visszaszorítására alkalmas lehet: a hívható számok előzetes korlátozása, keret, kód alkalmazása. Tilos a telefonbeszélgetések lehallgatása.

A magántitok (3.) - az üzleti titokhoz és a know-how-hoz (védett ismerethez) való jog

A Ptk. Mt. által alkalmazásra kijelölt rendelkezése szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a jogosulttól független fejlesztéssel vagy jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.

Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg [Ptk. 2:47. §].

Vissza az előző oldalra