KSH: augusztusban 13,2 százalékkal nőttek a keresetek

Munkaügyek 2017-10-19

Nyomtatás

Forrás: MTI

Címkék: munkavállaló, átlagkereset, munkabér

Augusztusban a vállalkozásoknál 300 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami február óta a legalacsonyabb összegnek számít, ebből a rendszeres jövedelem 288 ezer forintra rúgott és az átlagosan 12,3 ezer forintos prémiummal együtt 199 ezer 600 forintos nettó kereset adódott belőle. Az elemzők szerint fennmaradhat a bérnövekedés

KSH: augusztusban 13,2 százalékkal nőttek a keresetek

Augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés üteme alig különbözött az előző havi 13,1 százalékostól, de az augusztusiban szerepet játszott a jutalmak és prémiumok, valamint más egyszeri kifizetések 31,0 százalékos növekedése, ezektől megtisztítva 12,4 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése.

A költségvetési szektorban 17,8 százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek, az egyszeri tételek 82,0 százalékos megugrása miatt, de a rendszeres bérek is átlag felett, 14,4 százalékkal nőttek. A versenyszférában 11,5 százalékos volt a keresetek éves növekedése és a rendszeres kifizetések is 11,6 százalékkal emelkedtek.

Az év első nyolc hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,7 százalékkal nőttek.

Az augusztusi 2,6 és az első nyolc havi 2,4 százalékos inflációval számolva a 13,2 és 12,7 százalékos nettó keresetnövekedés 10,4, illetve 10,0 százalékos reálbér emelkedésnek felel meg.

A KSH ezúttal is megismételte, hogy a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezés volt hatással.

Augustusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 292 400 forint volt. A nettó kereset családi kedvezmény nélkül 194 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 202 400 forintra becsülhető - közölte a KSH.

A közfoglalkoztatottak száma az augusztusig eltelt egy évben 47 ezerrel csökkent és bruttó keresetük 3,7 százalékkal emelkedett. Ettől megtisztítva az átlagkeresetek 11,9 százalékkal emelkedtek.

A költségvetési szférában 325 ezer forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, amiből az egyszeri prémiumok 26 ezer 400 forintot tettek ki. A nettó keresetek átlaga 216 ezer forintra jött ki, ami 26 ezer 400 forinttal több az egy évvel korábbinál.

Az iparban és az építőiparban egy év alatt 11,6, illetve 12,4 százalékkal, rendre 307 ezer és 222 ezer 700 forintra emelkedtek a bruttó átlagkeresetek augusztusra. A versenyszférán belül az ingatlanszektor regisztrálta a legmagasabb 19,5 százalékos keresetnövekedést, amivel augusztusra 412 ezerre emelkedett a bruttó átlagbér. A pénzügyi biztosítási szektorban 511 ezer forint volt a bruttó kereset 6,9 százalékos emelkedéssel.

A közigazgatás és védelem terén 16,6 százalékos emelkedéssel 384 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, az egészségügyben 282 ezer, az oktatásban 291 ezer forintos bruttó átlagfizetést regisztrált a statisztika, ami 22,2, illetve 7,8 százalékos növekedés tavaly augusztushoz viszonyítva.

A KSH adataiból kiderül az is, hogy az alkalmazásban lévők száma 42 ezerrel, 1,4 százalékkal, a közfoglalkoztatottak létszámcsökkenését is tekintetbe véve 88 ezerrel (3,2 százalékkal) nőtt, ebből 55 ezren a versenyszférában találtak állást.

Az elemzők szerint fennmaradhat a bérnövekedés

A következő hónapokban is fennmaradhat a bérnövekedés elemzők szerint, akik azzal számolnak, hogy az idén átlagosan 13 százalékkal emelkednek a bérek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tette közzé az augusztusi béradatokat, amelyek szerint a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az augusztusiban szerepet játszott a jutalmak és prémiumok, valamint más egyszeri kifizetések 31,0 százalékos növekedése, ezektől megtisztítva 12,4 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése.

Virovácz Péter, az ING elemzője úgy fogalmazott: a béradat minimális pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és további mérsékelt gyorsulást mutat az előző havi adathoz képest. A béremelkedést a rendszeres bérek növekedése húzta, de a nem havi rendszerességű juttatások is kiemelkedően nőttek. Ennek oka az állami szférában megfigyelt 82 százalékos emelkedés az előző évi kifizetésekhez képest, vélhetően utólagos bérrendezések állnak a háttérben - jegyezte meg.

Hozzátette: szektoronként nézve a versenyszférában 11,5 százalékos bérnövekményt regisztrált a KSH, ami elmarad a közszférában tapasztalt 17,8 százalékos dinamikától. A jelentős eltérés továbbra is az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezésekre vezethető vissza.

Az ING elemzője szerint az elkövetkező hónapokban is fennmaradhat a dinamikus bérnövekedés, így az év egészét tekintve átlagosan 13 százalékos bérnövekedéssel számol. Mindez a lakossági fogyasztás és a fogyasztói bizalom tartós növekedését vetíti előre, amely ezzel érdemben támogathatja a GDP-növekedést - fűzte hozzá.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásokkal közel megegyező, 13,2 százalékos bruttó bérnövekedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások - a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése - és a költségvetési életpályák hatása. Mindezek alapján az idén 13 százalék körüli mértékű bérnövekedéssel számol, így a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett 10 százalék körüli reálbér növekedés lehet az idén. Az ideinél visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés jöhet 2018-ban, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés miatt.

Felhívta a figyelmet arra: felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő időszakban. Példaként említette az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési ütemét, de - mint fogalmazott - az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.

Horváth András szerint a nettó reálbérek növekedése jól láthatóan kissé lassul az eddigi megugrás után, a dinamika fenntartásához további lépések lennének szükségesek. A nettó bérek emelkedését és a régiós versenyben való felzárkózást jelentősen segítené a munkavállalói oldal adócsökkentése a régóta hangoztatott 9 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetésével, amelynek segítségével, illetve a jövőre is várható érdemi bérnövekedési ütemmel a magyar nettó bérek már jövőre megelőzhetnének több versenytársat is a régióban.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt írta: Magyarország mellett az egész régióban jelentősen emelkednek a bérek, részben a munkaerőhiány miatt. Ugyanakkor nemzetközi példák is vannak, például Kína ma már sokkal drágább ország, mint a kétezres évek elején. A fizetések emelkedése az inflációt is felpörgetheti, emellett hozzájárulhat a gépek és robotok forradalmához is.

Véleménye szerint a béremelkedésnek együtt kell járnia a termelékenység növekedésével, különben az adott ország versenyhátrányba kerül. Ugyanakkor teljesen más a helyzet, ha egy egész régióban és világszerte több országban növekednek a bérek, mert ebben az esetben új gazdasági környezet alakul ki, amelyre reagálniuk kell a vállalatoknak.

Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy a vállalatok elfogadják a magasabb béreket, ebben az esetben előbb-utóbb emelniük kell a termékeik, szolgáltatásaik árát, ami kicsapódhat az inflációban. Elképzelhető, hogy keresnek olyan országokat, térségeket, ahol alacsonyabb költségű munkaerővel kiválthatják az addigi termelésüket. Szintén lehetséges verzió, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az automatizációra, a termelés egyre nagyobb hányadát bízzák a gépekre, robotokra, ezzel növelve a hatékonyságot - fejtette ki a K&H elemzője.

Vissza az előző oldalra