Krízishelyzetek kezelése a vállalatoknál

Cégvezetés 2019-09-17

Nyomtatás

Forrás: PwC

A leggyakoribbak a pénzügyi likviditással és a technológiai hibákkal kapcsolatos válságok, a nagyobb cégeket leginkább a kiberbűnözéssel, a természeti katasztrófákkal, vagy a vezetők általi, illetve etikai vétségekkel kapcsolatosak válságok fenyegetik, beleértve a csalást, a korrupciót és más vállalati visszaélést.

Technológiai malőrök, kiberbűnözés, természeti katasztrófák -a cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a jövőben szembe kell néznie válsághelyzettel és majdnem 70%-uk már meg is tapasztalt ilyen esetet. Erre vonatkozó tervvel azonban 29%-uk egyáltalán nem rendelkezik – derül ki a PwC kutatásából. Milyen jellegűek ezek a krízishelyzetek, hogyan készülhetnek rá a vállalatok hatékonyan és miként kovácsolható versenyelőny egy válságból?

A PwC 2019-es globális válságfelmérése 2084 vezető tisztségviselőjével folytatott beszélgetés alapján készült különböző méretű szervezeteknél, 25 iparágban, 43 országban.

Csaknem az összes megkérdezett cégvezető (95%) számít arra, hogy vállalata a jövőben válsághelyzetbe kerülhet, 69%-uk pedig már keresztülment valamilyen krízisen az elmúlt öt évben. A leggyakoribbak a pénzügyi likviditással és a technológiai hibákkal kapcsolatos válságok, ezek a válaszadók 23%-ánál már előfordultak.

Az 5000 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégeket érintő válsághelyzetek leginkább a kiberbűnözéssel (26%), a természeti katasztrófákkal (22%) vagy a vezetők általi (17%), illetve etikai vétségekkel (16%) kapcsolatosak, beleértve a csalást, a korrupciót és más vállalati visszaélést.

A felmérés 19 lehetséges válságot kiváltó tényezőt vizsgált, amelyek hét nagyobb kategóriába sorolhatók: operatív, technológiai, humanitárius, pénzügyi, jogi, humántőke és hírnévvel kapcsolatos válság. Ezek közül a legtöbb cég által átélt típus a működési, tehát operatív válság, ez már 53%-ukat elérte legalább egyszer. A technológiai problémákkal és a kiberbűnözéssel kapcsolatos technológiai válságot a válaszadók egyharmada említette, ezt követi szorosan a humanitárius (29%) és a jogi (28%) válságkategória. (3. ábra)

„Az adott válságot nem az asztalfiókban tartott tervek, hanem az emberek oldják meg. Éppen ezért a kidolgozott válságkezelő terv mellett kiemelten fontos, hogy felkészítsük a kollégáinkat a váratlan helyzetek megoldására” – mondta Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója.

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a következő lépésekkel képesek versenyelőnyt teremteni válság idején:

● Még a válság bekövetkezte előttrendeljünk megfelelő költségvetési forrásokat a válságkezeléshez.
● Legyen kipróbált folyamatunk ezekre az esetekre.
● Alkalmazzunk tényalapú megközelítést – és vonjuk be a legfontosabb érintetteket.
● Végezzünk okfeltáró elemzést – majd kövessük is nyomon azt.
● Cselekedjünk csapatként és ragaszkodjunk vállalati értékeinkhez.

„A válsághelyzetek szimulálása, ezekre való felkészülés jelentheti a különbséget a hatékony kárminimalizálás és a jelentős pénzügyi, jogi vagy reputációs veszteségek között” – hívta fel a figyelmet Agárdy Balázs, a PwC Magyarország krízismenedzsment szakértője.