Kiküldetés vagy munkába járás?

Munkaügyek 2017-07-17

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A gyakorlati jogalkalmazás során gyakran problémaként merül fel, hogy az egyes fogalmakat vizsgálva kiküldetésnek, vagy munkába járásnak minősül az adott élethelyzet, ezért néhány példán keresztül próbáljuk megvilágítani a különbségeket:

1.      A székesfehérvári lakos munkavállaló a cég székesfehérvári telephelyén végzi tevékenységét (a munkaszerződésében munkahelyként Székesfehérvár van megjelölve), ugyanakkor Budapestre kell mennie a cég székhelyére egy két napos egyeztetésre, ezt követően pedig Budapestről a győri telephelyre megy egy egy napos egyeztetésre, ahonnan Székesfehérvárra utazik az otthonába.

Alapesetben a székesfehérvári munkába járással kapcsolatos költségeket a munkáltatónak nem kell térítenie, (kivéve, ha a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendeletspeciális szabályai alapján erre mégis köteles), mivel közigazgatási határon belülről történik a munkába járás. A munkavállaló a budapesti munkavégzésre tekintettel mind munkajogi, mind adójogi értelemben kiküldetésben van, és ugyanez igaz a győri munkavégzésre is. A kiküldetés a győri telephelyről a munkavállaló hazaérkezéséig tart.

Amennyiben ugyanez a munkavállaló például tárnoki lakos, akkor a székesfehérvári telephelyre történő oda-és visszautazás minősül munkába járásnak.

2.      A Budapesten élő iskolapszichológus munkáltatójának székhelye Budapesten van, ugyanakkor mindennapi munkáját nem a székhelyen végzi, hanem egy adott napon Vácon, ahonnan Gödre utazik és onnan haza, míg más napokon Dunakeszin kezdi munkáját, ahonnan a székhely érintésével megy haza.

Tekintettel arra, hogy a munkavállaló több telephelyen végzi tevékenységét, ezért a munkáltató budapesti székhelye minősül munkahelynek, így minden megtett út adójogi szempontból kiküldetésnek minősül, a székhelyről történő hazautazást kivéve, ami azonban tekintettel arra, hogy közigazgatási határon belül történik, ezért nem minősül munkába járásnak (kivéve, ha a kormányrendelet speciális szabálya annak minősíti).

3.      A veresegyházi munkavállaló munkája során kiskereskedelmi üzletfeleket látogat meg különböző településeken, a munkáltató székhelye Budapesten van. A munkavállaló minden nap eltérő útvonalon végzi tevékenységét, a székhelyre csak pénteken délután megy be, ahonnan hazautazik.

Mivel a munkavállaló esetében nincs olyan telephely, ahol a munkáját szokás szerint végzi, így a munkáltató székhelye minősül munkahelynek. Ezért az összes utazás adójogi szempontból kiküldetésnek minősül, kivéve a pénteki székhelyről történő hazautazást, mely munkába járásnak tekintendő.