Kicsit lassabb ütemben idén is folytatódik a reálkeresetek emelkedése

Munkaügyek 2018-01-19

Nyomtatás

Forrás: MTI

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete novemberben 323 000 forint volt, az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 700 forintra becsülhető. Az emelkedés hátterében az eddigi hónapokhoz hasonlóan továbbra is a munkaerőhiány, valamint az állami bérrendezések állnak

KSH: tavaly novemberben 13,0 százalékkal emelkedtek a keresetek

Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá a KSH.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 11,2 százalékkal nőttek a keresetek novemberben, és 12,1 százalékkal a prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések nélkül számított rendszeres bérek.

A költségvetési szektorban 13,5 százalékos volt a keresetek éves összevetésű emelkedése, amiben benne van a jutalmak és egyszeri kifizetések 41,4 százalékos emelkedése. Anélkül 10,4 százalékkal emelkedtek a rendszeres jövedelmek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

Az iparban és az építőiparban 359 ezer, illetve 243 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, 10,6 százalékkal és 15,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A kereskedelem és gépjármű javítás területén 14,7 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az idegenforgalomban és vendéglátásban pedig 12,1 százalékos volt az emelkedés, amivel 293 ezer, illetve 194 ezer forintra nőttek. A pénzügyi, biztosítási üzletágban foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 550 ezer forint volt, 2,4 százalékkal több a 2016 novemberinél, míg az ingatlanszakmában 24,5 százalékkal nőttek a bérek 310 ezer forintra.

A költségvetési szférában 352 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. A közigazgatás és védelem területén alkalmazottak bruttó keresete egy év alatt 17,0 százalékkal 397 ezer forintra nőtt tavaly novemberre, az oktatásban 8,1, az egészségügyben 14,1 százalékos volt a növekedés és 325 ezer, illetve 313 ezer forintra emelkedtek a keresetek, a szociális ellátás területén 145 ezer forint volt az átlagkereset, 22,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A KSH adataiból az is kiderül, hogy a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 48 ezerrel, 152 ezerre csökkent tavaly novemberre, a vállalkozásoknál alkalmazottak száma pedig 46 ezerrel emelkedett.

A képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatására a várakozásokat felülmúlva nőttek a bruttó bérek tavaly novemberben. Idén is hasonló folyamatokra van kilátás, bár az ütem mérséklődik, alacsonyabb lesz a béremelkedés és magasabb az infláció így a reálbérek növekedése mindkét oldalról fékeződik - állapították meg piaci elemzők a keresetek tavaly novemberi adatairól pénteken kiadott KSH-jelentést kommentálva.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megállapította, a minimálbér és a garantált bérminimum tavalyi emelése mellett a munkaerőhiány is szerepet játszik a bérek emelkedésében. Idén a tavalyihoz hasonló forgatókönyv várható: 2018-ban is emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőhiány szintén felfelé húzza a majd fizetéseket. Ugyanakkor a tavalyinál valamivel visszafogottabb növekedés várható: a nettó fizetéseknél 10 százalék feletti növekedésre lehet számítani, a reálbérek pedig 8 százalékos emelkedést érhetnek el.

A vezető elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az országon belül jelentős egyenlőtlenségek vannak. A múlt év első kilenc hónapjában csak a budapesti 246 ezer forintos és a Győr-Moson-Sopron megyei 199 ezer forintos átlagos nettó fizetés haladta meg a 193 ezer forintos országos átlagot. A többi megyében alacsonyabb volt az összeg. Szabolcsban például mindössze 135 ezer forintot tett ki.

A béremelkedések az inflációt is fűthetik. Bár egyelőre nem látszik komolyabb nyomás, a cégek a növekvő bértömeg miatt előbb-utóbb áremelésre kényszerülhetnek, ez pedig felpörgetheti az inflációt.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint a tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várható 2018-ban is, a Takarékbank 9 százalékos átlagos bérnövekedést vár a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés nyomán. A várt 2,7 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megjegyezte, hogy a keresetek tavaly novemberi 13 százalékos emelkedése felülmúlta a meglehetősen szűk sávban, 11,3-12,6 százalék között mozgó piaci várakozásokat. Az állami szférában regisztrált erős bérdinamika főképpen a nem havi rendszerességű juttatások növekedésének köszönhető. Az emelkedés hátterében az eddigi hónapokhoz hasonlóan továbbra is a munkaerőhiány, valamint az állami bérrendezések állnak - állapította meg.

A decemberi adat várhatóan nem változtat azon a tényen, hogy 2017 egészében kétszámjegyű lehet a reálbérnövekedés, tekintettel a várhatóan 13 százalékos nettó bérnövekedésre és a 2,4 százalékos inflációra.

Vissza az előző oldalra