Javult a vállalatok gazdasági előérzete márciusban

Cégvezetés 2017-05-04

Nyomtatás

Forrás: MTI

A mostani lassabb világgazdasági növekedési környezetben a cégek alapvetően kevésbé motiváltak a beruházásokra

Márciusban javulást jelez a vállalati konjunktúraindex, amely elsősorban az összetevők között kétharmados aránnyal szereplő kereskedelmi és a szolgáltató szektornak köszönhető, a fogyasztói bizalom azonban csökkent - mondta a Századvég Alapítvány vezető kutatója egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, ahol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából készülő legfrissebb vállalati és lakossági kutatások megállapításait mutatták be.

Márciusban a vállalati konjunktúraindex 1,9 pontra nőtt - a mínusz 100-tól 100-ig terjedő skálán - a februári mínusz 2,7 pontról, továbbra is semleges konjunktúraérzetet mutat.

Vértesy László hozzátette: tavaly október-november óta jellemző a pozitív hangulat, amikor az idei kormányzati intézkedések körvonalazódni kezdtek. A fogyasztói bizalom indexe mínusz 15,7 ponton állt márciusban (a februári mínusz 12,4 pont után). A lakosság inflációs érzése megugrott márciusban, átlagosan 8,4 százalékos inflációt érzékeltek az emberek, ami többszöröse a statisztikai hivatal által mért 2,7 százalékos adatnak - mondta.

A szakértő ismertette, az alindexek között a foglalkoztatási alindex erősödött meg, a cégek belátták, hogy szükség van a béremelésre, és a növekvő bérköltség ellenére sem szeretnének leépíteni. A legrosszabb teljesítményt az üzleti környezet alindex nyújtotta márciusban, ami összefügg a veresenyképességgel is; az adminisztrációs és adóterhek továbbra is magasak a cégek szerint - mondta, hozzátéve, azzal számolnak, hogy emelkednek a közterhek jövőre. A kutatásból kiderült, hogy a termelés növekedésének három legfőbb korlátja a vállalatok szerint az elégtelen kereslet, a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya, valamint a szabályozói korlátok.

Kitért arra, hogy tartható lehet a jegybank 3 százalékos inflációs célja, a cégek inflációs érzete 2,7 százalék, ami közelít ehhez, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) méréseihez.

A lakosság inflációs érzete tavaly március óta romlik, az emberek jóval nagyobb inflációt érzékelnek, mint amit a KSH mutat. Az elmúlt egy évben a lakosság többsége szerint nőttek az árak, márciusban mintegy minden 7. válaszadó így vélekedett. A következő 12 hónapra 7,3 százalékos inflációt vár a lakosság, pesszimizmus jellemző - mondta, hozzátéve, hogy öt év múlva is 5 százaléknál magasabb lesz a fogyasztói árak emelkedése minden második ember szerint. A lakosság inflációs érzetét az élelmiszerek árának alakulása határozza meg legnagyobb, átlagosan 60 százalékos mértékben, amit a rezsiköltség és az üzemanyag árának alakulása követ.

A pénzügyi bizalmi index kutatásból kiderült, hogy az emberek továbbra is legkevésbé a brókercégekben bíznak, amelyek mínusz 60 pont alatti értéket kaptak. Az MNB és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megítélése közel azonos, 0 pont körüli, míg a Magyar Államkincstáré (MÁK) a legmagasabb, 10 pont feletti - ismertette. A bankok megítélése márciusban kissé romlott, mínusz 10 körüli értéket vett fel, mondta, hozzátéve, hogy az emberek leginkább saját számlavezetőjükben bíznak. Kutasi Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa a jövő évi költségvetésről kérdésre elmondta, hogy tartható költségvetési hiányt (2,4 százalék a bruttó hazai termék arányában) határozott meg a kormány. Hozzátette, hogy a Századvég ennél kicsit alacsonyabb hiánnyal számol, a bevételi és kiadási tervek függvényében.

A nemzetközi adóversenyről elmondta: javasolják a nemzeti adószuverenitás fenntartását az Európai Unióban, véleménye szerint az Európai Bizottságnak nem az adóharmonizációt kell erősítenie, hanem folytatnia a tagországok ellenőrzését, az irányelvek érvényesülésének betartását, hogy ne lehessen Luxemburg és Írország példájához hasonló egyedi egyezményekkel megkerülni az adófizetés nagy részét.

Úgy vélte, a mostani lassabb világgazdasági növekedési környezetben a cégek alapvetően kevésbé motiváltak a beruházásokra, inkább megtakarítanak, tőkét halmoznak fel. Ezzel párhuzamosan a lakosságnál jövedelem-arányosan csökken a megtakarítási ráta, beruházási rátájuk azonban szinten marad, így jobban hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez a vállalatoknál. A magyar adórendszer, az szja csökkentése, a családi adókedvezmény, a munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményei a háztartások jövedelmeinek növekedése irányába mozdították el az elosztást - mondta.

Vissza az előző oldalra