Hogyan lehet 72 millió uniós támogatást szerezni fiktív cégekkel? Esettanulmány
Támogatások 2015-12-07
NyomtatásAz egy dolog, hogy vannak csalók, akik azért alapítanak nyolc - tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató - gazdasági társaságot, hogy megszerezzenek 72 millió forint uniós támogatást. Csalók mindig vannak. A kérdés inkább az, hogyan lehetett azt a 72 milliót az ilyen cégeknek kifizetni?
A gyanú szerint a csalássorozat ötletgazdája két kaposvári férfi, aki nyolc gazdasági társaság nevében nyújtott be uniós támogatások iránti kérelmeket és hamis okiratokon alapuló elszámolásokat - olvasható a közleményben. A cégeket kifejezetten erre a célra hozták létre, tényleges gazdasági tevékenységet nem folytattak. A cégbejegyzéseket az egyik gyanúsított testvére, egy Kaposváron praktizáló ügyvédnő készítette, ő intézte a szükséges okiratokat is. A cégek ügyvezetői az ország különböző pontjain élő magánszemélyek voltak.
Az uniós mikrohitelprogram keretében benyújtott hitelkérelmek ügyintézését a két irányító férfi végezte. Ők készítették elő a pozitív elbíráláshoz szükséges dokumentációt, és felkérték a szakértőt a hitelfedezetként nyújtott ingatlanok értékbecslésére.
Az értékbecslő az ingatlanok értékét a gyanúsítottak által megjelölt összegben állapította meg. Mindezt úgy, hogy az ország különböző pontjain található épületek környékére sem ment, azokat a megrendelők által rendelkezésére bocsátott, több esetben nem is a fedezetként nyújtott ingatlanról készült fotók alapján becsülte fel.
A közlemény szerint a pénzügyi nyomozók és a pénzügyőrök szervezett akcióban három megyében, kilenc helyszínen dolgoztak a csalók leleplezésén. Több házkutatást tartottak, és az akció keretében családi házakat, lakásokat, Balaton-parti nyaralót és szántóföldet is zár alá vettek, így sikerült 72 millió forint értékű vagyont biztosítani.
A pénzügyi nyomozók tizenegy gyanúsítottat és több mint negyven tanút hallgattak ki. A két irányítót őrizetbe vették, ők azóta előzetes letartóztatásba kerültek - áll a közleményben.