Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas szövetkezet útján

Munkaügyek 2017-11-13

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Horváth István

2017. július 1-től léptek életbe az Szvt-ben a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre (nyugdíjas szövetkezet) vonatkozó szabályok. Miután új szövetkezeti formáról van szó, érdemes egy kicsit részletesebben bepillantanunk a nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó szabályokba.

2017. július 1-től léptek életbe az Szvt-ben a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre (nyugdíjas szövetkezet) vonatkozó szabályok. A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” megnevezést [Szvt. 34. §.]. E szövetkezet működésének célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerő-piaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A törvény szerint a nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál [Szvt. 25. §.]. Miután új szövetkezeti formáról van szó, érdemes egy kicsit részletesebben bepillantanunk a nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó szabályokba.

A tagság és a külső szolgáltatás

A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet, ezen belül tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja [Szvt. 26. §].A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével [Szvt. 28. §].

Az Szvt. további rendelkezési már cikkünk témájához kapcsolódnak. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony

• a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony,

• amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

E tekintetben tehát azonos a szabályozás az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás szerinti diákmunka igénybevételével.

És a következő szabályok is az iskolaszövetkezeti tag munkavégzésre vonatkozó rendelkezésekkel azonosak. Így a külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani [Szvt. 29. (2)-(4) bek.].

A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg. Azaz, az írásunkban már idézett, a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendeletben (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról) foglalt összegeknél [Szvt. 29. § (5) bek.].A szolgáltatás fogadója együttműködik a nyugdíjas szövetkezettel, így különösen biztosítja a nyugdíjas szövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a nyugdíjas szövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről [Szvt. 30. §].

Kárfelelősségi rendelkezések

A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel [Szvt. 29. § (8)-(9) bek.].

Vissza az előző oldalra