Elemzők: mérsékeltebb ütemben folytatódhat a reálbérek növekedése

Munkaügyek 2018-02-20

Nyomtatás

Forrás: MTI

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset már meghaladta a 300 ezer, míg a nettó átlagbér a 200 ezer forintot.

A tavalyinál mérsékeltebb ütemben ugyan, de idén is folytatódik a reálbérek emelkedése - prognosztizálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése után kommentárjukban.

Horváth András, a Takarékbank elemzője a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés hatására 9 százalékot meghaladó bérnövekedést vár az idén, ami a 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedést jelent a tavalyi 10,3 százalék után. Számításai szerint 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek. Mint hozzátette, felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban továbbra is gyorsuló bérnövekedésre lehet számítani.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a belső keresletnek tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a GDP növekedésében.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint Magyarországon még sosem volt példa a tavalyi 10,3 százalékos reálbér-emelkedésre, és az idén sem sikerül azt megismételni. Átlagosan 8 százalékos nettó béremelkedéssel kalkulál és enyhén gyorsuló 2,6 százalékos inflációval, amiből 5,3 százalékos reálkereset emelkedés adódik. A tavalyi adatok hátterét elemezve egyebek közt kiemelte, hogy az állami szektorban dinamikusabban nőttek a bérek, a számos területet érintő bérrendezéseknek, valamint a nem havi rendszerességű juttatások drasztikus 32,1 százalékos emelkedésének köszönhetően.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt is elmondta, hogy a munkaerőpiacon új helyzet alakult ki az elmúlt időszakban, számos nagyvállalat ugyanis elkezdte visszatelepíteni termelését Európába és új kapacitásokat tervez létrehozni. Ahhoz, hogy valóban helyet kaphassanak ezek a cégek a régióban, rengeteg munkaerőre lenne szükségük, de egyrészt problémát okoz a népesség csökkenése, másrészt a régiós országoknak meg kell küzdeniük a nyugat-európai elszívó hatással. A hatékonyság növelése jelentheti a megoldást az automatizálás fokozásával.

Továbbra is érezhető a munkaerőhiányból adódó nyomás, amely idén is felfelé hajtja majd a fizetéseket - vélekedett Németh Dávid, aki szerint összességében a fizetések 10 százalék körüli emelkedése várható ebben az évben, a felgyorsuló infláció miatt a reálbérek 7-8 százalékkal nőhetnek.

***

NGM államtitkár: öt éve folyamatosan nő a reálbér Magyarországon

Öt éve folyamatosan nő a reálbér Magyarországon, a múlt év egészében a reálbér-emelkedés elérte a 10,3 százalékot; tavaly decemberben a bruttó átlagkereset már meghaladta a 300 ezer, míg a nettó átlagbér a 200 ezer forintot - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Cseresnyés Péter emlékeztetett: tavaly csökkentek a munkabért terhelő adók, és ez a folyamat a szociális partnerek és a kormány megállapodásának nyomán a következő években is folytatódik. Emellett a reálbér-emelkedést számos további kormányzati intézkedés is segítette, így a foglalkoztatás- és a bérpolitikai intézkedések, valamint a gazdaság élénkítését segítő kormányzati tevékenységek.

Az államtitkár hangsúlyozta: az előrejelzések azt mutatják, hogy Magyarországon a reálbér-emelkedés a következő időszakban is folytatódik jelentős mértékben. Hozzátette: a családok így nemcsak megtakarítani tudnak, hanem fogyasztani is. Ez utóbbit alátámasztják az emelkedő kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok.

Az NGM közleményében mindehhez hozzáfűzte: a kétszámjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek, mint a megelőző évben. A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormányok alatt.

A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.

A közszférában a keresetek reálértéke - a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve - tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása. A versenyszférában is érdemi, 9 százalékos reálbér-növekedés volt tavaly.

A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását - olvasható az NGM tájékoztatásában.

Vissza az előző oldalra