Dilemmák az új polgári perrendtartás körül

Jog 2017-12-17

Nyomtatás

Forrás: MTI

Félő, hogy az eljárások gyorsítása aránytalanul szűkíti a hatékony jogvédelem lehetőségét. A pp több helyen indokolatlanul szűkítő szabályokat állapít meg. Az alperesi védekezés előterjesztésére például főszabályként csak 45 nap lesz. Ez a bonyolultabb ügyekben a hozzáértő és szabad kapacitással is rendelkező jogi képviselő megtalálására sem biztos, hogy elegendő. Az indokolatlan korlátozásra további példa, ahogy az új pp a kúriai felülvizsgálat határait leszűkítette. Ha az elsőfokú döntést a másodfok helyes indokok és jogcím alapján hagyja helyben, akkor főszabály szerint már nem is kerülhet az ügy a Kúriára.

Az ügyvédek tartanak a január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartástól (pp) - mondta a Magyar Ügyvédi Kamara polgári és gazdasági jogi elnökhelyettese.

Kovács Kázmér elmondta: az új pp célja az eljárások hatékonyságának növelése, ami elsősorban a gyorsításukat és a szakmai színvonal emelését jelenti.

Ezekkel a célokkal általánosságban az ügyvédség is azonosul, a per hatékonysága azonban nem csupán a gyorsaságtól függ, hanem a jogvédelem szintjétől is. Kényes az egyensúly: ha az időszerűség szempontja túlsúlyba kerül, az a jogvédelem szintjét veszélyezteti. A perelhúzó trükkök mellett ez esetben garanciális jogintézmények is odaveszhetnek, ami már az ügyfelek lényeges jogvesztésével is járhat - magyarázta.

Az ügyvédek többsége tehát nem azért tart az új törvénytől, mert magasabb szakmaiságot vár el tőlük, hanem mert félő, hogy az eljárások gyorsítása aránytalanul szűkíti a hatékony jogvédelem lehetőségét - jegyezte meg.

Az elnökhelyettes szerint, mint annyi más törvénynek, az új pp-nek is erőteljesen befolyásolja a sorsát a jogalkalmazás színvonala. Az ügyvédek úgy tartják: kisebb baj egy rossz törvény jó bíróval, mint fordítva. A jogalkalmazás színvonalára azonban nemcsak a felkészültség, hanem a jogrendszer egészének viszonylagos állandósága is hatással van. Ahol az alapvető jogszabályok nagy része néhány éven belül kicserélődött, ott emiatt kevésbé kiszámítható a bírói értelmezésük, a jogbiztonság szempontjából pedig különösen aggályos, ha ezzel egyidejűleg a jogérvényesítés keretei is szigorodnak - figyelmeztetett.

Az új pp egyik alapvető újítása az úgynevezett osztott perszerkezet, amely szerint a feleknek már az előkészítő szakaszban fel kell fedniük kártyáikat, fel kell kínálniuk hivatkozásaikat. A per második szakasza csak akkor kezdődik, amikor a kereteket a bíró a felek felvetései alapján már meghatározta. Ezután új hivatkozásokra, új bizonyítási indítványokra csak kivételes esetekben lesz lehetőség, hogy elejét vegyék a perelhúzásnak. Ebben a perszerkezetben azonban az eddig háttérbe húzódó, elsősorban az ítéletben megnyilvánuló bírói magatartás helyett aktívabb bírói pervezetésre is szükség lesz - elemezte Kovács Kázmér.

A kamara elnökhelyettese szerint is helyeselhető a perelhúzással szembeni fellépés, ehhez szükséges, hogy a bíró a perben egyértelművé tegye, mi a vita lényege, és ezzel a valódi probléma felé terelgesse a feleket.

A pp azonban több helyen indokolatlanul szűkítő szabályokat állapít meg - folytatta. Az alperesi védekezés előterjesztésére például főszabályként csak 45 nap lesz. Ez a bonyolultabb ügyekben a hozzáértő és szabad kapacitással is rendelkező jogi képviselő megtalálására sem biztos, hogy elegendő, nem beszélve az új szabályoknak megfelelő, kellően alapos ellenkérelem elkészítéséről. Az új szabály szerint ugyanis az ügyvédi felkészületlenségnek, a hiányosságoknak - akár a jogcím, a jogalap, akár a felajánlott bizonyítás terén - jogvesztéssel járó következményei lehetnek az ügyfelekre nézve. Ha mindez ráadásul merev bírói jogértelmezéssel párosul, fennáll a veszélye annak, hogy ellentétes hatása lesz a változásnak, azaz nem gyorsítja, hanem elnyújtja a jogérvényesítést. Egyes formai okokból sikertelen perek az eljárások más alapokon történő újrakezdését eredményezhetik, újabb és újabb eljárásokat generálhatnak.

Kovács Kázmér szerint az indokolatlan korlátozásra jó példa, ahogy az új pp a kúriai felülvizsgálat határait leszűkítette. Ha az elsőfokú döntést a másodfok helyes indokok és jogcím alapján hagyja helyben, akkor főszabály szerint már nem is kerülhet az ügy a Kúriára. Ez azonban arra ösztökélheti a másodfokú bíróságokat, hogy a munkateher nyomása alatt a kényelmesebb megoldást válasszák, inkább a helybenhagyás mellett döntsenek. Nem a nyilvánvalóan hibás elsőfokú döntésekről, nem is az első fokon jól eldöntött ügyekről van szó, hanem a nemritkán előforduló határesetekről. Ennek a változtatásnak az indokoltságát különösen kérdésessé teszi, hogy az első és másodfokon ugyanúgy eldöntött ügyekben a kúriai felülvizsgálat gyakran derített fényt alapvető jogsértésekre, amire a jövőben már alig lesz lehetőség - hívta fel a figyelmet.

Arra a felvetésre, hogy az új pp milyen hatással lehet az ügyvédi munkadíjakra, a kamara elnökhelyettese úgy reagált: az első évben még bizonyosan nem hajtja fel az árakat. Ha azonban egyre nehezebb lesz kiszámítani a perek alakulását, akkor emiatt valóban szűkülhet a peres ügyeket vállaló ügyvédek köre, ami végső fokon akár magasabb munkadíjakhoz is vezethet.

Vissza az előző oldalra