Belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és működtetése

Cégvezetés 2023-07-10

Nyomtatás

Forrás: Cégmenedzselés

Két hét múlva, július 24-ig a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak - könyvelőknek, adótanácsadóknak, könyvvizsgálóknak, ingatlanközvetítőknek, pénzügyi vállalkozásoknak - továbbá a 250 főnél több alkalmazottal rendelkező cégeknek létre kell hozniuk a belső visszaélés-bejelentési rendszerüket. A www.drszabotibor.hu alatt kész rendszert kap, nem is drága, megbízható és profi.

Az Országgyűlés 2023. május 23-án fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt /a továbbiakban Panasztörvény/, amely a Magyar Közlöny 2023. május 25-i számában jelent meg. A törvény 2023. július 24-én lép hatályba.

A Panasztörvény magánszektort, üzleti szférát érintő legfontosabb újdonsága, hogy un. belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezi a legalább 50 főt foglalkozatató cégeket, továbbá szervezeti-jogi formájukra tekintet nélkül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókat, így többek között a könyvviteli szolgáltatókat, könyvvizsgálókat, adótanácsadókat, ingatlanközvetítőket, pénzügyi szolgáltatókat.

A 250 főnél több alkalmazottal rendelkező cégeket és a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókat ez a kötelezettség 2023. július 25-től terheli. Az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozások 2023. december 17-ig kötelesek megfelelni a törvénynek.

Röviden összefoglalva a következőkről van szó.

1. A törvény szerint az érintett foglalkoztatók belső visszaélés-bejelentési rendszerébe a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A jogsértésnek a bejelentő munkavégzésével kapcsolatos tevékenységével összefüggésben kell lennie.

2. Csak jogosult személy tehet ide bejelentést. Bejelentésre jogosult például a munkavállaló, volt munkavállaló, ügyfél, volt ügyfél és a tulajdonos, például a kisebbségi tulajdonos is.

3. A belső visszaélés-bejelentési rendszert
• a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti,
• vagy ezzel szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható. A törvény összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít, amely alapján saját ügyvéd nem lehet egyben a vállalkozás bejelentővédelmi ügyvédje is.

4. A foglalkoztató kötelezettsége, hogy az érintettek részére információt nyújtson a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, elérhetőségére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra. Ezt a törvény így nem mondja ki, de ez az információ-nyújtási kötelezettség praktikusan egy bejelentés-kezelési szabályzat megalkotását jelenti.

5. Ha bejelentés érkezik, azt ki kell vizsgálni, és a foglalkoztatónak meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a bejelentett visszaélések orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről – mondja ki a törvény.

6. A törvény tartalmazza a bejelentővédelmi jogokat, ennek keretében kimondásra került, hogy minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a foglalkoztatásával összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

7. A törvény szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére ajánljuk dr. Szabó Tibor bejelentővédelmi ügyvédi szolgáltatását, amellyel könnyen teljesíthető a Panasztörvénynek való megfelelés kötelezettsége.

A további információk a www.drszabotibor.hu oldalon:

Megrendelés és további információ:

https://www.drszabotibor.hu/szolgaltatasok/bejelentovedelmi-ugyvedi-szolgaltatas-1

Vissza az előző oldalra