Az üzleti öltözködés változása

Marketing 2021-12-13

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: Bohnné Keleti Katalin

A farmer már minimum 20 éve bekerült a férfiak üzleti megjelenésébe, igaz kezdetben – még ma is leginkább így – jellemzően inggel és zakóval együtt. De ezzel párhuzamosan kezdett eltűnni a nyakkendő, amely pedig korábban elengedhetetlen kellék volt.

Ha azt mondjuk, „üzleti viselet”, vagy üzleties öltözködés, akkor általában mindenki egy kicsit „feszes”, kicsit talán kényelmetlen, de valamennyire elegáns öltözékre gondol. Hosszú éveken keresztül tartotta magát az a divat, amely talán még a 1920-as években terjedt el, hogy a férfiak az üzleti életben öltönyben, vagy ahhoz hasonló megjelenésben dolgoznak, a nők pedig változó hosszúságú szoknyában, blúzban vagy újabb időkben kosztümben. A nők üzleti életében csak a II. világháborút, de még inkább a 70-es éveket követően jelent meg nadrág, elsősorban a nadrágkosztüm, mint lehetséges viselet. (A nadrágkosztüm viselése mindig nagyon magas sarkú cipővel, hogy a nadrág kissé férfias jellegét a cipő ellensúlyozza.) Úgy is fogalmazhatunk, hogy üzleti megjelenés mindenkor hangsúlyozta a nemek tipikus jellemzőit, és egyfajta szigorúságot is megjelenített.

Voltak szigorú tiltások, mint pl.: a férfiak nem mennek rövid nadrágban egy tárgyalásra, a nők lehetőleg nem kihívó, nem átlátszó blúzt vesznek fel, vagy éppenséggel a papucs mindkét fél számára tilos viselet volt.

Miért is írom ezt múlt időben?

Mert a világ megváltozott. Nemcsak a divat vált egyre kényelmesebbé, hanem az elmúlt – most már közel 2 év - , amelynek során sokan és sokat dolgoztak otthonról, a „home office” jelensége alapvetően megváltoztatta a viselkedést, az öltözködést, és várhatóan ez már nem fog visszafelé változni.

Mi történt?

A témával ma viszonylag sokszor foglalkoznak, és kering az interneten Karl Lagenfeld egyik híres mondása is, mely szerint a „jogging/tréningruha a vereség jele”, azaz: aki ebben jelenik meg egy tárgyaláson, az biztosan vesztesen távozik. Ez a megállapítás sokáig igaz volt, de ma már nem feltétlenül és nem mindenkor állja meg a helyét.

A divat, a ruhák, cipők minősége, a viselhetőségük, az alkalmazott kellemesebb és rugalmasabb anyagok, a sportcipők térnyerése lehetővé tette, hogy kényelmesebb öltözékben legyen mindenki divatos, elegáns és modern, és egyúttal ne kelljen feszengenie, mert az öltözéke kényelmetlen.

Erre a tendenciára erősített rá a már említett vírushelyzetből fakadó „home office”, azaz: otthonról dolgozás, amely alapvetően a kényelmes ruházatot helyezte előtérbe.

A változások jellemzői és következményei

A home office lényege, hogy vagy nem látszunk, mert csak telefonon, esetleg elektronikus levélben kommunikálunk a munkatársainkkal, vevőinkkel, partnereinkkel, vagy pedig valamilyen internetes eszközön, internetes konferenciabeszélgetés keretében. Akkor pedig – mint a TV bemondók - csak deréktól felfelé látszunk, természetesen, amíg meg nem mozdulunk. Tehát: lehetünk – és ez főleg a nők számára előnyös! - akár papucsban, vagy éppen mezítláb is, senki nem látja.

Ezzel a munkavégzési formával együtt azt is hangsúlyozni kívánta mindenki, hogy ő otthon van, ezért eleve az öltözéke kicsit kényelmesebb, mint a megszokott, így a felsők között is a pólók, pulóverek, lezserebb megjelenés került előtérbe. Mindenki tudomásul vette, és elfogadta. Érdekes, hogy még a különféle üzleti megbeszéléseken sem volt elvárás a nagyon üzleties megjelenés, csak az egyszerű, hétköznapi viseletek.

Az teljesen természetes, hogy ha egyszer valami, ami a korábban megszokottnál kellemesebb, kényelmesebb, elfogadottá vált, akkor senki nem akar már lemondani róla. Így – bár a legtöbb helyen már visszatértek az offline világba, és ott folytatják a munkát, az öltözékek kényelmesebb volta megmaradt.

Hiszen megmaradt – ha nem is 100%-ban, de jelentős mértékben – a home office, nemcsak azért, mert a járvány még mindig itt van, hanem mert a dolgozók és a cégvezetők is felismerték, hogy nem rontotta a munka hatékonyságát jelentős mértékben. Így, ha sikerül megtalálni az online és offline munkavégzés optimális aranyát, akkor ez még a teljesítmény növekedése irányába is hathat.

Közben természetesen a divattervezők sem tétlenkedtek, és a korábbi jelentősen sportos divat irányzatok nemcsak a hétköznapok mindennapok utcai viseletében, hanem az üzleti életben is elfogadottakká váltak. A tervezők felismerték, hogy ehhez az elvárásához, trendhez kell alkalmazkodniuk, mivel ezt kívánják meg a vásárlók.

A farmer változó szerepét már említettük, most egy újabb jelenségre hívnám fel a figyelmet, ez pedig a sportcipők „színeváltozása”, és itt értsük valóban a színek változását is. A 2021. év egyik nagy divatújdonsága, hogy a nők a szoknyákhoz is viselnek sportcipőt, természetesen márkásat, és a legkülönbözőbb féle színűt, formájút, de mindre az a jellemző, hogy kényelmes. És a férfiak? A legújabb trend, hogy akár az öltönyhöz is megjelent a sportcipő, az ing, vagy a nyakkendő színéhez alkalmazkodva. A fiatal férfiak viseletében ez már mindennapos jelenség.

MI a lényeg?

A stílus, az önazonosság és a tisztelet. Azt gondolom, hogy az önazonosság a legfontosabb. Az öltözék részben meghatározza a viselkedésünket. Egy kényelmetlen öltözékben kényelmetlenül érzi magát bárki, és ezt mind a teljesítményét, mind a kommunikációját negatívan befolyásolja. Ha figyelmét az köti le, hogy ruhája nem komfortos számára, akkor nem tud a valóban fontos dolgokra koncentrálni. Ezt a tényt ismerték föl a divattervezők, és ennek megfelelőek a legújabb divatirányzatok, amelyek elsősorban a kényelmes, sportos, és lehetőleg természetes anyagokból készült termékeket kínálnak.

Egyszer azt mondta egy műkereskedő nekem, hogy egy ember megjelenését úgy kell tekinteni, mint egy képet, amely részint egységes, részint kifejez valamit. Ez a valami az adott ember önmaga, az a kép, amit önmagáról sugallani kíván. Ez valóban így van, és sokszor ezért kényszerítünk magunkra olyan ruházatot, amely nem a „miénk”, csak úgy érezzük, hogy az adott helyhez, szituációhoz az illik.

Mi a stílus?

Erről a kérdésről hosszasan lehetne írni, de három pontban érdemes összefoglalni:

A stílus

a megjelenés
a kommunikáció és
a viselkedés összhangja.

Összhangja az emberrel, egyénnel, és összhangja a környezettel, helyzettel is. Azaz: amit magunkról kifelé mutatni akarunk, amilyenek vagyunk, és szeretnénk, ha olyannak is látnának minket, ahhoz illő megjelenést kell komponálnunk. De mindenkor figyelembe kell venni, hogy annak az öltözéknek egész nap megfelelőnek kell lennie, egész nap „szolgálnia” kell minket, és egyúttal ki kell fejeznie a tiszteletünket is a környezetünk és a partnereink iránt.

Egész nap? Igen, ez egy másik, szintén napjaink új irányzata, hogy jellemzően nem öltözünk át a délutáni, vagy esti programra. Esetleg egy másik nyakkendő, a nőknek egy bizsu, vagy ékszer, de legtöbbször semmi, mert a nappal, munkában is viselt ruha megfelel az esti programhoz is. Természetesen ez az üzleti életben dolgozókra vonatkozik. Ha egész nap lakást festünk, a fenti eszmefuttatás nem érvényes ránk.

Az én véleményem és ajánlásom mindenki számára, hogy elsősorban legyen önmaga, és ez az önazonosság jelenjen meg az öltözködésében is.

Bohnné Keleti Katalin

Vissza az előző oldalra