Az üzlet is IT, illetve az IT is üzlet, de akkor miért nem vált be az e-business!?

Cégvezetés 2019-08-21

Nyomtatás

Forrás: Ügyvezetők Klubja

Valaha volt az e-business. Immár több mint 20 éve annak, hogy újdonságként beépült a vállalati folyamatokba, új értékláncokat generált, és addig egészen ismeretlen fogalmakat vezetett be a cégek menedzselésébe. De hogy a tartalomban magában valóban hozott-e eredeti változást, legalábbis kétségesnek tünik. Miközben ismét új fogalmakkal, folyamatokat befolyásoló összefüggésekkel ismerkednek a cégvezetők. Pintér Gábor írása ezekből ad ízelítőt.

Ma már alig emlékszünk az e-business korára avagy a digitalizáció hajnalára, pedig érdemes elmélázni rajta. Ugyanis utólag elemezve, nem nagyon váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem igazán eredményezett digitális transzformációt és valódi átalakulást a cégeknél. Talán azért, mert csak a meglévő folyamataikat vitték a vállalatok az elektronikus piacra és nem újítottak eléggé, nem éltek az új technológiák adta lehetőségekkel. Talán, mert a technológiamég nem volt képes valódi igény alapú megoldásokra (lásd: on demand business vagy adaptív enterprise) és más rugalmas és szabadon méretezett IT megoldásokra. De lehet, hogy maguk az ügyfelek vagy a munkatársak nem értettek eléggé azokhoz a technológiákhoz,és nem voltak képesek felhasználni a biztosított lehetőségeket a piactereken keresztül. Akárhogy is, de a 2009-es válság egyik oka, vagy ha úgy nézem: eredménye ez a túlzott elvárásokat és sebességet feltételező átalakulás lehetett.

Most egy bő évtizeddel később már a digitális transzformáció, az ipar 4.0, a robotizáció és az automatizálás világát éljük. Mindent felgyorsítunk, mindent összekötünk mindennel, s az ügyfeleik számára egyre több és egyre specifikusabb, testre szabott terméket fejlesztenek a cégek. De vajon ettől lesz-e nagyobb profitjuk és elég-e ez ahhoz, hogy csúcstechnológiát érjenek el vagy hogy saját márkát építsenek!? A kérdés költői. Ezt mindenkinek magának kell mérlegelni-e, de pár szempontot én is hozzátennék segítségképpen.

Arra a kérdésre, hogy az IT megfelelően szolgálja-e az üzletet, lehet válaszolni és ezt lehet is akár még tovább fejleszteni. Például olyan megoldásokkal, mint a szolgáltatás-menedzsment bevezetése, az ügyfélkapcsolatkezelés vagy kereskedelmi megoldások támogatása, az ügyfélelégedettség visszamérése és ezáltal a viszonteladások fokozása, referenciák publikálása, hatékonyabb folyamattámogatás és adatelemzés, stratégia-alkotás és hasonlók. Ez a fajta információ gazdálkodás mind jobb eredményességet és több bevételt generál, fokozza az ügyfélélményt és a márkánk építését, tehát valódi és jó gazdává tehet bennünket a cég számára.

A másik oldalról is megnézhetjük: a működést vagy az üzleti eredményeket elemezve jobb IT megoldásokat vezethetünk-e be és többet invesztálva a kiválasztott egyes prioritásokra vajon magasabb hozzáadott érték érhető-e el? Akár költségcsökkentés irányába mutató technikai fejlesztéseket, akár több ügyfelet, szélesebb piacot, gyorsabb folyamatokat és új termékeket jelenthet a technológiába történő befektetés. Az üzletmenetünk elemzését odáig vihetjük, hogy új összetettséget és eddig ismeretlen adatkapcsolatokat fedezhetünk fel, amelyek felhasználása révén valódi üzleti intelligenciát viszünk a működésünkbe, jobb termékeket és csomagokat állíthatunk össze. De akár ügyfélmintákat (ún. persona) is meghatározhatunk és aszerint finomhangolhatjuk a folyamatainkat, ezáltal minőségi szolgáltatásokat biztosíthatunk, illetve magasabb szintű ügyfélélményt érhetünkel aszolgáltatásainkban.

A digitális transzformáció éppen ezt célozza, hogy megújítsuk a termékportfoliónkat, a folyamatainkat, az ügyfélkörünket és ezáltal az egész üzletmenetünket, akár a teljes üzleti modellünket a technológiai lehetőségek révén, valamint biztosítsuk ügyfeleinknek a szabad és testre szabott együttműködést a cégünkkel, egyedi termékeinkkel.

Gyanítom, hogy nem az e-business-ben volt a hiba, hanem a saját, róla alkotott képünkben, elképzeléseinkben. Nem alakítottuk át megfelelően a termékeinket a technológiákhoz és nem illesztettük kellően a technológiánkat a termékeinkhez, folyamatainkhoz. Napjaink átalakulását már a felsorolt digitális elemekre vonatkozó módszertanok és szemléletek segítik és így egyre biztosabb a talaj a lábunk alatt, egyre több jó és okos megoldás készül, akár ügyfélszektorokon átívelő megoldásokban is.

Akik nem sejtik még az ügyfeleik által elvárt hosszú távú irányokat, ők a biztosnak látszórugalmas és agilis fejlesztési utat választhatják, ami tulajdonképpen képessé teszi őket az újabb igények fejlesztésbe történő beépítésére, a termékeik és szolgáltatásaik menetközben történő finomhangolására.Ez persze jó a technológiának és az ügyfeleknek, de vajon hogyan élik meg a saját munkavállalók? Ők mennyire tudnak alkalmazkodni a folyamatos változáshoz, mennyire készítjük fel őket arra, hogy egyszerre több mindennek és több mindenkinek kell megfelelniük?

Már a jövőbe mutató fogalmak, mint a digitálizációs átalakítás értelmezése, az automatizálás, a munka-magánélet egyensúly támogatása, illetve a vállalati vagy környezeti fenntarthatóság sem lesz sokáig fenntartható fogalom. Ezeket mindenki elkezdte építeni, anélkül, hogy előbb kialakult volna az egységes szemléletük vagy a munkavállalók és a cégek egyedi egyensúlya hozzá, ahogy ezt a Jövőtudatos gondolkodás szerintem megkívánja. Így ráadásul elveszik a megkülönböztető versenyelőnyük is.

Az üzlet = IT és az IT = Üzlet. Ezért, úgy is kell rá tekintenünk. Mindkét oldalra. A vállalati értékrendünk, a munkavállalóink tudása és a cég know-how-ja az a belső kincsünk. A jóbusiness nemcsak profitot eredményez, hanem épít bennünket és kölcsönösséget, szimbiózist alakít ki az ügyfeleink, a munkavállalóink és a vállalati érdekek között.

Pintér Gábor
#mindmateinspiration
https://hu.linkedin.com/in/gpinter