A kibertér valódisága

Cégvezetés 2019-07-04

Nyomtatás

Forrás: Ügyvezetők Klubja | Szerző: Pintér Gábor

A kibertér sok meglepetést tartogat még az ember számára. Már az is kérdés, hogy az ember mennyire marad ember ebben a virtuális világban, vagy éppen ellenkezőleg: nem válik-e maga is egy mesterséges lénnyé, ami úgy viselkedik, mint amit ma mesterséges intelligenciának nevezünk. Holott az egész rendszert az ember, maga alkotta meg és hozta létre. Éppen azért, hogy bizonyos üzleti tervezési, elemzési feladatokat rábízhassa a teremtményére. Hogy ez hogyan működik, arról szól Pintér Gábor írása.

Az informatika és matematika logikai összefonódását előszőr az Alapítvány-trilógia(lásd: Isaac Asimov világhírű könyvei még az 1950-es évekből) tinédzserkori olvasása és az abban megfogalmazott pszichohistóriatudományának(akkor még elméleti) területével való érdeklődésem alapozta meg. Hari Seldon karaktere és tudása, már akkor lenyűgözött és szerepe lehetett abban, hogy matematika szakos, majd programozó matematikus lettem. Végül más irányokba indultam és úgy alakult, hogy a karrieremben közel 20 évet áldoztam arra, hogy ezen irányt bevállalva belekostóljak az ide kapcsolódó informatikai területbe is.

Ettől az elméletileg megalkotott “játszótérről” kicsit több, mint fél évszázad alatt eljutottunk oda, hogy már a gyakorlatban is létezik az Üzleti Intelligenciának (angolul: BI) nevezett csúcstechnológia a szenzorokból/eseményekből érkező ún. Big Data (nagy számosságú, vegyes típusú, gyorsan változó és eltérő megbízhatóságú) vagy más adatok elemzésére, de akár az egyéni akciók és működés modellezésére vagy a tömeges tranzakciókkal, tevékenységekkel kapcsolatos folyamatok szimulációjára is.

Sok vállalat még keresi ezen technológia gyakorlati alkalmazását a saját üzleti területeire vonatkozóan, de egyre inkább részt vesz az üzleti tervezésben és hatékonyabb döntéshozatalban az ilyen jellegű elemzés. Csak bátorítani tudom őket, hogy használják ki az előnyeit a saját üzletmenetükre vagy a versenytársakra vonatkozó ismeretek bővítésére, a prediktív/preskriptív modelleken alapuló jobb üzleti döntések elérése érdekében.

Hogy mit nyerhetünk vele?

Az elmúlt évtized óta már ilyen analitika révén optimizáljuk a termelési folyamatainkat, a kereskedelmi stratégiánkat, így fejlesztjük a vásárlási igényeken alapuló termékcsomagolási technikákat, a várható keresletet és szinte mindent, ami az adatokon alapuló vezetői döntéshozásban érdekes. Az üzleti logika manapság már kibővíthető a teljes beszállítói lánc elemzésével, a termék-életút végigkövetéssel, a vevői szokásokra épülő előrejelzésekkel, a piaci trendeket figyelő algoritmusokkal, az egyes időszakokat összevető elemzésekkel, a jövőben várható irányokkal. De, ahogy látjuk, egyre inkább szerepet kap az elemzés a toborzás-kiválasztásban, a megtartáskezelésben, illetve a viselkedés alapon meghatározott célcsoport vagy a mintának tekinthető ügyfélkarakter (ún. buyer persona) kiválasztásában a hatékonyabb marketing kommunikáció vagy értékesítés érdekében.

Vannak cégek, akik épp ezt a tudást helyezték fókuszba. Ma már minden termékünk, tranzakciónk, digitális ujjlenyomatunk és „lábnyomunk“, azaz minden azonosításra alkalmas adatunk, apró kis alkalmazás-használatunk, internetes adathozzáférésünk alkalmat adhat arra, hogy elemzés tárgya legyen és akár támogatást vagy újabb javaslatokat kapjunk azzal kapcsolatban. Erre egy külön iparág épült és adattudósok vették át a pszichohistórikusok gyakorlati munkáját, különféle szabályozások biztosítják a valós és a digitális adataink kezelését, védelmét. A kibervédelem egyre fontosabb szerepet játszik, mindezen információk védelmében és a sérülések megelőzésében, ami szintén jó hír, ha lépést tudunk tartani a fejlődéssel.

A rengeteg alkalmazási területéből és felhasználásából, egy másik szempontot emelnék most piedesztálra. Tekintve, hogy a felhő-megoldások vagy lokális fejlesztések révén manapság már egyre több és több személyes kapcsolatot, távoli összeköttetést vagy akár virtuális valóságot (virtual reality: szimulált környezet), illetve akár kiterjesztett valóságot (augmented reality: a valós környezet és virtuális elemek ötvözése) érhetünk el és szimulálhatunk, így nemcsak a fizikai énünk és digitális lábnyomunk, de a digitális személyiségünk is elemezhető, üzletileg értelmezhető és ezért, szintén piaci értékkel bír.

Persze ez több kérdést felvet.

1. Vajon a virtuális kapcsolatokban is hasonlóan mély lehet az együttműködés minősége?

Ha a kommunikációra és annak átvitelére gondolok, akkor talán igen a válasz, annak a minősége megtartható talán, de ha az érzelmi töltésnek is szeretnénk digitális csatornát biztosítani, arra még várni kell. A bizalom pedig még mindig inkább tapasztalatokon és érzelmi alapokon kötődik és a jó, hosszú távon is fenntartható üzleti kapcsolathoz ez utóbbi kell a legnagyobb mértékben.

2. Vajon a digitális énünk megfelel a valódi személyiségünknek?

Gyanítom, nem teljesen. Sőt, aligha! Ez azt jelentheti, hogy ez erre épülő üzleti oldal bizony esetleg még csalódni fog, mert a digitális én és a valódi személy elvárásai, üzleti igényei és potenciálja nem teljesen azonos egymással. Egy túlértékelt lehetőség sokkal rosszabb lehet egy biztosan bekövetkező kisebb üzletnél. A következő években ez a fajta kockázatelemzés az egekbe szökhet és különféle felárakat, biztosítékokat követel majd.

A fentiek miatt egyelőre átalakulóban van a piac és amíg megoldást nem találnak a cégek a bizalom transzparens digitalizálására, illetve a digitális énünk és valós üzleti potenciálunk elkülönítésére, várhatóan ez így is marad. A Digitális Transzformáció egyik célja, hogy kibővítsük a lehetőségeket és ne korlátozzuk azokat, illetve ne is vigyük tévútra, hanem egy modellezhető, kiszámítható és egyedi igényeken alapuló szolgáltatásokba fordítható világ felé haladjunk, ezt építsük közösen.

A másik fontos eleme és lehetősége az így előálló környezetnek a tanulás és tanítás szabadságának biztosítása, az ehhez szükséges vagy üzletileg hasznos kapcsolatok építése akár a megszokott földrajzi vagy anyagi kereteken túl is. Az újabb és újabb technológiák használatához és a gyorsan változó világhoz való lépéstartáshoz is tudás kell, ami szerencsére közös érdekeltséget biztosít. A lehetőségek bemutatása és a felhasználás mikéntje szintén sokat számít a fejlődés fenntartásában, így ebben is jó lenne számítani a cégekre, a felhasználók közös tapasztalataira és egymásra!

Összefoglalva úgy is mondhatjuk: a kibertér, amely egy virtuális hálózatba kötött adatkezelést és kapcsolatot biztosít, egyre inkább a valóságba fordul és a napjaink részévé válik. Nem az a kérdés, mennyire érint minket ez az elektronikus világ, hanem az, hogy kapcsolataink minősége is átalakul-e benne, hogy milyen módszerekkel tudunk emberek maradni, egymásra odafigyelni és egymást építeni! Ez a kihívás manapság!

Pintér Gábor
#mindmateinspiration
https://hu.linkedin.com/in/gpinter