A digitális technológiák lesznek a legfontosabbak az iparban

Cégvezetés 2018-01-18

Nyomtatás

Forrás: MTI

A digitalizáció révén nő a termelékenység, csökken az állásidő, gyorsabb lesz a piacra kerülés, csökken a karbantartási idő, ami azt üzeni a magyar vállalatoknak, hogy lemaradnak, ha nem alkalmazkodnak ezekhez a kihívásokhoz. A magyar GDP 52 százalékát előállító kisvállalkozások vannak a legalacsonyabb szinten a digitális technológiák alkalmazásában, egy 150 hazai nagyvállalatot érintő felmérés szerint ugyanakkor ezen cégeknek is csak a 14 százaléka alkalmaz jelenleg intelligens megoldásokat.

Minden iparágban a digitális technológiák lesznek a legfontosabbak a következő években, ezt jelenti a negyedik ipari forradalom - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön az Élni és dolgozni a digitális világban címet viselő zalakarosi konferencián.

Lepsényi István a Pannon Egyetem és a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének (FTI) rendezvényén felidézte, hogy a 2016-ban a kormány által elfogadott iparfejlesztési Irinyi Terv abból a szándékból született, hogy néhány éven belül a jelenlegi 23-ról 30 százalékra növekedjen az ipari termelés aránya a GDP-n belül.

Miután néhány éven belül minden iparágban a digitális technológiák lesznek a legfontosabbak, ezért a kormányzati szándék szerint elsősorban a járműgyártás, a honvédelmi ipar, az infokommunikáció, a zöldtechnológia, az egészségipar, az élelmiszeripar és a speciális gépgyártás terén kell erősítenie Magyarországnak - sorolta az államtitkár.

Az államtitkár szerint a virtuális és a fizikai világ összefonódása, a minden területet átfogó digitalizáció jelenti a negyedik ipari forradalmat. Az elmúlt 10 évben felhalmozott információ mennyisége meghaladja az emberiség korábbi több mint 10 ezer évének mennyiségét, ami "sokkal nagyobb sebességre kényszeríti a világot" - mondta.

A felzárkózást szolgálja a nemzeti technológiai platform is, az ebben résztvevő cégek, egyetemek, kutatóközpontok a gazdaságot és a kormányzatot segítik a gyártás digitalizálásának erősítésében. Digitális innovációs központok épülnek a világban, s ezen a térképen Magyarország is rajta van, például a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése révén - fejtette ki Lepsényi István.

Az NGM államtitkára arról is beszélt, hogy a magyar GDP 52 százalékát előállító kisvállalkozások vannak a legalacsonyabb szinten a digitális technológiák alkalmazásában, egy 150 hazai nagyvállalatot érintő felmérés szerint ugyanakkor ezen cégeknek is csak a 14 százaléka alkalmaz jelenleg intelligens megoldásokat.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arról értekezett, hogy az iparban, a gazdaságban tapasztalható változások komoly kihívást jelentenek a magyar munkaerőpiacnak, illetve a szakképzésnek.

Jelenleg például 60 ezer üres álláshely van a legalább 5 főt alkalmazó vállalkozásoknál, ugyanakkor a potenciális munkaerő-tartalék jelentős mértékben csökkent, a közfoglalkoztatottakkal együtt 576 ezer, nélkülük 370 ezer embert jelent. Nemcsak a munkaerő-kínálat csökkent, de ezen belül is azok kerültek többségbe, akiknek alacsony a képzettsége vagy a motiváltsága.

A munkaerőért folytatott növekvő versenyben mára a cégek 21,9 százalékánál gondot okoz a toborzás, szinte nincs olyan cég, ahol időszakosan ne jelentene problémát egy-egy álláshely betöltése - jelezte az államtitkár.

A dolgozók számára örvendetes, hogy 2013 óta 34-35 százalékkal nőttek a reálbérek, a kormányzatnak pedig komoly szándéka, hogy a közfoglalkoztatottságból minél többen kerüljenek át az elsődleges munkaerőpiacra. Szakképzett fizikai dolgozókból van a legnagyobb hiány, mert "a fizikai munka becsületét lejárattuk, ezt helyre kéne billenteni", de szakképzetlen fizikai dolgozókra is nagy szükség lenne, főként a mezőgazdaságban és az építőiparban - modta az államtitkár.

A kormányzat szándéka szerint a közfoglalkoztatás rendszerének reformjával, a munkaerő mobilitásának erősítésével, központi programmal finanszírozott munkásszállók építésével, a munkahelyteremtő beruházások adó- és bértámogatásával lehet segíteni a munkaadókat és a munkavállalókat - ismertette Cseresnyés Péter.

Mint kifejtette: a szakképzés átalakításában is nagy szerepet kap a digitális alaptudás megszerzése, a kompetenciák, készségek fejlesztése ugyancsak nagyobb hangsúlyt kap, illetve kiemelt szerepe van az egész életen át való tanulásnak is.

Az NGM államtitkára kitért arra is, hogy a digitalizáció térnyerése Magyarországon több mint félszáz szakmát és mintegy félmillió embert érinthet rövid időn belül. Olyan munkakörök szűnhetnek meg, mint a hitelügyintézők, a recepciósok, a jogi asszisztensek, a bolti eladók.

Akinek van digitális ismerete, könnyebben talál munkát, ezért segíteni kell - elsősorban az idősebbeket - az ilyesfajta hátrányok a leküzdésében. A digitális fejlődés révén ugyanakkor újabb munkakörök jöhetnek létre, például három év alatt 4000 új fejlesztő informatikus képzését támogatja a kormány - jelezte Cseresnyés Péter.

Vissza az előző oldalra