Üzleti mesék, mesés üzletek a középkorból - II. rész

Cégvezetés 2018-01-01

Nyomtatás

Forrás: Cégmenedzselés

III. ÜZLETEMBEREK SZEMÉLYISÉGJEGYEI

A Fuggerek között az 1459-től 1525-ig élt Jakob volt az üzleti zseni, a kereskedő-fejedelem. Előbb végigvettük nagyobb üzleteit. Milyen volt az ő személyisége? Ezek lennének a modern üzletemberek személyiségjegyei is?

1. Amotiváció

Jakob Fugger állandóan nyerni, minden üzleten keresni akart. Természeténél fogva nem is annyira a tulajdon volt számára fontos, hanem a tulajdonnal járó hatalom. Nem a pénz –hanem a hatalom motiválta – hiszen a földkerekség összes uralkodója nem látott egyben annyi pénzt, mint amennyit ők kezeltek, vagy tudhattak magukénak. Nem volt más vágya, csak nyerni, ameddig tud. Játszott, mert mindenki másnál jobban értett a játszmához, és mert a győzelem örömet szerzett neki. És büszke, öntudatos személyiség volt. 1507-ben nemesi rangot kapott, mert szászári címhez segítette Miksát: „A hosszú és hűséges szolgálataiért, melyet Ausztria Uralkodója iránt tanúsított, legmagasabb jóindulatának jeléül, Őfelsége abban a megtiszteltetésben is kegyeskedik részesíteni a Fugger nevet, hogy grófságot és uradalmakat birtokoljon és kormányozzon, és a vele járó címnek is viselője legyen.” Más kereskedő bizonyára buzgón hálálkodott volna – ehelyett Jakob csak egy tömör „Egyetértek” szóval nyugtázza az adományt az okmány szövegében. Vélhetően kétszer akkora egója volt, mint Őfelségének, a német-római császárnak. Grófi címét azonban nem használta, nem is kérkedett vele. Ő volt a Gazdag (Der Reiche). Albrecht Dürer megfestette arcképén az elemzők szerint az uralomvágy és az önuralom egyesül. Jakob Fugggertől napjainkig tekintve, úgy tűnik, hogy az óriásira kifejlődött egó a sikeres üzletember elengedhetetlen személyiségjegye. Gondoljunk csak Larry Ellisonra, az Oracle szoftvercég alapítójára, akinek – legalábbis egy városi legenda szerint - a nem hivatalos életrajzában szerepel ez a vicc: Mi a különbség Isten és Larry Ellison között? Isten nem képzeli magát Larry Ellisonnak. Igaz, nem igaz, mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy az üzleti csúcsokra való feljutás feltétele az átlag feletti egó.

2. Látóhatár és mobilitás

A Fuggerek – a nagy generáció – személyiségjegyei közül az első, ami szembetűnő a látóhatáruk folyamatos bővülése. Már az is a mobilitást fejezte ki, hogy a faluból a városba költöztek. Ez volt az első lépés, és Augsburgból kitekintettek, továbbléphettek Velencébe, telephelyeket létesítettek dél-németországban, majd egész Európában. Pénzügyileg is támogatták a felfedezéseket. Azt is látni kell, hogy a szűkebb földrajzi piac is nagy felvevőképességű, nagy lakosságszámú – és távolabbi is. A növekedésnek nem volt piacnagyságból eredő korlátja. Nem volt népességszámbeli, nyelvi, kulturális vagy földrajzi korlátja a piaci növekedésnek, - és a tőkefelhalmozásnak. Állandóan utaztak, járták Európát. Augsburgban volt a cégközpont, a faktoriák pedig szerte Európa nagyvárosaiban. Velence, Innsbruck, Antwerpen a folyamatos üzleti színhelyek.

3. Realitás

Jakob Fugger lényének egyik fele a tőrőlmetszett sváb, paraszti volt, aki biztos érzékkel ismerte fel a megbízhatót, a tartóst, az ősszerűt. Lényének másik fele pedig előszeretettel viseltetett minden iránt, ami művészi, rafinált, és itáliai.

4. Kíméletlenség

A könyv bemutatja, hogy üzleti partnerei soha nem remélhettek tőle kíméletet. Volt valami embertelenség kínos korrektségében, s mindig azok húzták nála a rövidebbet, akik nem voltak egészen tisztában saját üzleteik kihatásával. Mivel ő mindig eleget tett kötelezettségeinek, a legnagyobb természetességgel várta el mindenki mástól ugyanezt, akkor is, ha helyzetük ezt éppen nem tette lehetővé. Ez az ember sohasem volt igazán gonosz, mint ahogy igazán jó sem tudott lenni – minden törekvése arra irányult, hogy a csupán tehernek tekintett érzelmi megnyilvánulásokon úrrá legyen, és egyedül a tartozik-követel tiszta logikájának engedelmeskedjék. Azért manapság is találkozhatunk ilyen ember-típussal. Ha élőben látjuk, megállapíthatjuk, hogy ilyen lehetett Jakob Fugger is.

5. Az információ

Kiemelten kezelték az információk megszerzését, gyors továbbítását, és értékelését. Feljegyezték, hogy a spanyol faktoriából két óra (!) alatt jutott el egy üzleti információ az augsburgi cégközpontba, az útvonalon felállított tükrök segítségével. Egy alkalommal Miksa, még főhercegként az igényelt kölcsöne fedezeteként az angol király által ígért pénzügyi segélyt ajánlotta, de Jakob csak mosolygott, mert faktorjaitól már tudta, hogy ez az adomány nem indult el, és nem is fog. A Fuggerek alakították ki az üzleti újságírást, a fontosabb híreket szemlézték, és az akkor feltalált könyvnyomtatás segítségével újságként kinyomtatták, és ügyfeleikhez eljuttatták.

6. Pontos üzleti tervezés, szisztematikus végrehajtás

Jakob nagy tervező volt. Egy igazi sváb alaposságával mindig előre felmérte a saját eszközeit és lehetőségeit, az ellenfelek lépeseit és az arra adandó válaszokat.

7. Ügyviteli rend

Amúgy minden vállalkozónak meg kell találnia a maga könyvelőjét – de valahogy úgy, ahogy Jakob Fugger 1516 őszén megtalálta a maga főkönyvelőjét Matthäus Schwarz személyében. Az előbbi a korai kapitalizmusban szokatlan, újszerű üzleti módszereivel írta be magát az egyetemes gazdaságtörténetbe, egyben császárokat, királyokat alázó mérhetetlen gazdagságával a világtörténelembe is. Méltó volt hozzá főkönyvelője is, akiben a mai kettős könyvelés egyik megalapozóját tisztelhetjük. A Fugger-cégben szerzett tapasztalataiból írta meg a „Könyvelési minta” című művét, amely a mai modern könyvvitel közvetlen előzményének tekinthető. Ez a főkönyvelő is újszerű dolgokról elmélkedett 1520 környékén, olyannyira, hogy ezek a sorai talán még ma is aktuálisak, megszívlelendők: „Néhány lusta és hanyag kereskedők mindent a fejükben akarnak tartani, túlságosan megbíznak magukban, üzleteiket hiányos emlékeztetők alakjában cetlikre firkálják, falra ragasztják, és az ablakdeszkán végzik számításaikat. Szorgalom, fáradozás és serény munka helyett dolgukat félvállról veszik, és később már nem tudják rendbe tenni ügyeiket, végül az üzletet is elszalasztják, mindent elrontanak, és azt sem tudják, hányadán állnak és hogyan is történhetett ez meg velük.”

8. Diplomáciai érzék

Művészien lavírozott ellentétes érdekek és felek között: a császár, a pápa és az egymással háborúzó fejedelmek között. Mindkét féllel igyekezett megtartani a jó kapcsolatot. Maga mellé állított udvari tisztviselőket. A császár-választásnál V. Károlyt támogatta I. Ferenc francia király ellenében, de a franciákhoz is megvolt a kapcsolata. Tettetés nélkül tudott polgári alázattal közeledni egy fejedelemhez, hogy utána rútul rászedje. Büszkén ismerte be egyszer, hogy „Isten kegyelméből gazdag” ugyanakkor azzal utasította vissza valamelyik felség újabb hitelkérését, hogy „anyagilag meglehetősen rosszul áll a szénája”.

9. Üzlet és politika

Jakob Fugger tudatosan törekedett arra, hogy az üzleti tevékenysége politikai védernyője mindig meglegyen. A Fuggerek felvirágzása így összefonódott a Habsburgok felemelkedésével. Jakob Fugger egyengette – pénzelte Miksa tiroli uralkodóvá választását, majd 1493-ban a Német-római Birodalom császárává választását. Mindezekkel a lépésekkel leginkább a tiroli ezüstüzletét biztosította.

Ott bábáskodott a Jagelló- és a Habsburg-ház között a magyar királyi trón öröklése tárgyában 1506. március 20-án megkötött családi szerződésnél. Színtúgy van köze ahhoz, hogy 1515. július 19-én II. Ulászló magyar király, I. Miksa császár és I. Zsigmond lengyel király a bécsi királytalálkozón egyezséget köt, melyet Habsburg-Jagelló házassági szerződéssel pecsételnek meg. Ulászló I. Miksát nevezte ki fia – a később II. Lajos király gyámjául. Az volt a cél, hogy a magyar királyi korona legkésőbb Lajos halála után Miksa unokájára, Ferdinánd főhercegre szálljon. Miután Magyarországon is nőtt a gyűlölet a mindenütt jelenlevő kereskedelmi társaság ellen, a számlájára írták a megdöbbentő áremelkedéseket, és a pénz értékének gyors romlását is. Ezért Jakob Fugger a legcélszerűbbnek azt tartotta, ha az önálló magyar királyság teljes egészében a Habsburgok hatalmi övezetébe kerül, hogy egyszer s mindenkorra nyugalom legyen – legalábbis számára. Ez a terv nem volt ugyan új, de Miksa eddig csak félszívvel helyeselte. Jakob ezért 1515 tavaszán a német-magyar tárgyalások újrafelvételétől tette függővé az újabb kölcsönöket Miksának. Miksa a Jakob Fuggertől kölcsönbe kapott drágakövekkel, ruhákkal kábította a magyar és a lengyel küldöttség tagjait: „Hogy a Császár Őfelsége megmutathassa a királyoknak, de az ifjú királynénak és más méltóságos fejedelmeknek és uraknak is az ő gazdagságát és vagyonát”. A találkozó befejeztével – Fugger is jelen volt – aztán a kereskedő azonnal gondosan begyűjtötte és elzárta kincseit. Ennyi: Jakob Fuggernek köszönhetjük hát a Habsburg királyainkat is – csak hogy ő biztonságban tudhassa a magyarországi bányaüzletét.

De ezek csak a magyar vonatkozások, már említés történt a pápaválasztásról is – de V. Károly német-római császárrá választását azért támogatta inkább I. Ferenc francia királynál – mert ha nem Habsburg lett volna császár, akkor a Habsburg-kölcsönei visszafizetéséről is lemondhatott volna. A világ legpofátlanabb alattvalói levelét Jakob Fugger írta 1523 körül császárának – V. Károlynak. Kiderül belőle, hogyan működtek a dolgok akkoriban, illetve felismerhetjük Jakob ravasz stílusát, mintha ő csupa önzetlenségből adta volna támogatását. Úgy tűnik ez az ő stílusjegye. Itt már élete alkonyán van, lehet, hogy kicsit meg is hibbant – ilyeneket ugyanis üzletemberek nem írnak le politikusokkal fennálló kapcsolatukról.
Legfelségesebb, Leghatalmasabb Római Császár, Legkegyelmesebb Úr!
Császári felséged bizonyára jó emlékezetében tartja, hogy én és unokaöcséim ez idáig mindig alattvalói hűséggel és készséggel szolgáltuk az Osztrák Ház jólétét és felemelkedését. Ezért köteleztük el magunkat alattvalói hűséggel Császári Felséged ősének, a néhai Miksa császárnak is, a római korona megszerzésére Császári Felséged számára némely fejedelmek ellenében, akik sem irántam, és talán mások iránt sem viseltettek hittel és bizodalommal. A Császári Felséged által kirendelt megbízottaknak a fent említett ügyben folytatott tárgyalásához egy nagy summa pénzt is adtunk, amit nem csak én és unokaöcséim teremtettünk elő nagy üggyel-bajjal, hanem jó barátaim is, csak azért hogy e dicséretes adakozás Császári Felségedet nagy dicsőséghez és jóléthez segítse.
Az is ismert és napnál világosabb tény, hogy Császári Felséged nélkülem sohasem tudta volna megszerezni magának a római koronát, amit Császári Felséged megbízottainak saját keze írásával tudok igazolni.
Ezúttal sem tekintettem a magam hasznát. Mert ha elfordulok az Osztrák Háztól, hogy Franciaország ügyét segítsem elő, sok jószágra és pénzre tehettem volna szert, amint azt felkínálták nekem. Hogy ebből milyen hátránya származott volna Császári Felségednek és az Osztrák Háznak, azt Felséged megértő mérlegelésére bízom.
Mindezek után azzal az alattvalói kéréssel fordulok Császári Felségedhez, hogy az én hűséges alattvalói szolgálataimat, amelyek Felségedet olyan nagy jóléthez segítették, kegyeskedjék figyelembe venni és elrendelni, hogy a nekem járó összeget kamatostul és minden további halogatás nélkül leróják és megfizessék. Továbbra is alattvalói hűséggel kívánom szolgálni Császári Felségedet, és kijelentem, hogy mindenkor alattvalói hűséggel állok Császári Felséged rendelkezésére.
Császári Felséged leghűségesebb alattvalója,
Jakob Fugger

10. Társadalmi felelősségvállalás

Jakob Fugger legmaradandóbb alkotása a mai Augsburg központjában álló, az 1510-es években a szegények számára építtetett 142 lakásos szociális lakótelep, a Fuggerei. Az alapítólevél szerint Jakob Fugger azért létesítette, „hogy Augsburg némely szegény sorsú lakosa és polgára, kézművesek, napszámosok és mások, ne kényszerüljenek nyilvános alamizsna-kérésre, ezért hát vétessék le vállukról a házbérfizetés terhének egy része,.. nyugalomra és kényelmes otthonra leljenek.” Évi bére minimális, lényegesebb feltétel, hogy a bérlőknek minden nap imát kellett mondani Jakob lelki üdvéért.

A Fuggerei megépítésének közvetlen kiváltó oka persze az volt, hogy a Fuggerek mérhetetlen gazdagsága, üzleti módszerei, erőfölénye ellenérzéseket szült a német társadalomban, fokozatosan napirenden voltak a cég elleni vizsgálatok és a monopolellenes eljárások, amelyek ellen a „méltányos kamatot” dicsőítő filozófiai röpiratok megrendelésen és jogászok megbízásán is túl, kellett valamit tenni. A Fuggerei megépítése 25 ezer guldenbe került Jakob Fuggernek – bár abban az időben nagyjából ennyit adott a kairói szultán meseszép homlokgyémántjáért, ezzel az építészetileg is harmonikus elővárosi településsel beírta a nevét a történelembe. A Fuggerei karitatív eszméje kedvező fényt vetített a dinasztiára, és jó hírét ma is neki köszönheti, míg a nemegyszer kíméletlen tranzakciók, amelyek a lakótelep létrehozását is elősegítették, már rég a feledés és a megbocsátás jótékony homályába merültek.

Jakob Fugger nagyságát mutatja az is, hogy valami kézzel foghatót, mások számára hasznosat akart alkotni. Emeltethetett volna önmagának vagy öregapjának emlékművet, tetszés szerinti választásban arany-bronz-ezüst lovasszobrot is – ehelyett inkább egy lakótelepet építtetett a szegényeknek. Lehet, hogy az előzmények ismeretében a Fuggerei is csak egy üzleti befektetés volt Jakob Fugger részéről – mindenesetre ha másban is így gondolkodott az üzletről, ha mindig így odatette a magáét, akkor ez mindent megmagyaráz üzleti sikereiről is.

***

Günter Ogger A Fuggerek könyvében így írta hát le a titkot - de tudni kell, hogy ez csak egy üres váz, ezek csak történelmi – és nem üzleti - ismeretek. Jakob Fugger történetéből úgy tűnik, hogy a valódi titok alapja, bevezető kapuja a másként gondolkodás. Élni egy közegben, úgy ahogy ott mindenki él – és hozzájuk képest másként gondolkodni, másként cselekedni, tenni. Ha a közeg tudatlan, akkor gondolkodjál és cselekedj tudatosan. Ha a közeg rendetlen – akkor legyél szervezett, pontos és precíz. Ha a közegben az erőt tisztelik, akkor használd az eszedet, vagy ha túl sok az ész, használd az erődet. Mindenben van egy pont, amelyről másként lehet, kell gondolkodni, és amelyet másként lehet, kell csinálni. Ez a másként gondolkodás öltözteti fel, teszi élővé az üzleti vázszerkezeteket, és teszi majd konkréttá az üzletet. Persze ez még nem a titok maga – ez így még mindig csak elmélkedés a dolgokról. Az igazi titok a személyes cselekvés, valóra váltani a gondolatot. Csak akkor tudjuk meg, hogy mi a titok, ha megcsináltuk.

Javasoljuk a másként gondolkodást az oldalon megtalálható Cégvezetői Tesztünk kitöltésével elkezdeni!

Dr. Szabó Tibor

***

A cégmenedzselés kézikönyve - a sikeres cégvezetés módszertana.

Ez a könyv nem elvont magasságokba vezeti az olvasót, hanem ismerős terepre, a saját cégébe invitálja vissza: e könyvben egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégéről. Rendre visszatérően arra késztetjük, hogy ő a saját cégére vonatkoztassa az ideális kkv-ról felvázolt prezentációnkat. Ára: 5.250,-Ft + 990,-Ft postaköltség. Megrendelés: info@adonet.hu

Vissza az előző oldalra