Ügyvezetők vád alatt - fiktív jutalék-kikötés
Ezt se mi találtuk ki: két vállalkozás 2012 augusztusában együttműködési megállapodást kötött arról nagy mennyiségű cukrot versenyképes áron szállítani képes partner közvetítésére. Ennek fejében a közvetítő céget jutalék illeti meg. A sikeres közvetítés után az ügyvezető nettó 9,5 milliárd forint közvetítői díjról állított ki számlát, melyet a szegedi cég vezetője az adóbevallásban szerepeltetett, és megpróbált 2,565 milliárd forintnyi forgalmi adót visszaigényelni.
Négy év börtönbüntetéssel sújtott szerdán a Szegedi Törvényszék egy lajosmizsei férfit, aki egy cukorkereskedelemmel kapcsolatos, több milliárd forintos áfacsalási ügyben vett részt.
A törvényszék bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletében és hamis magánokirat felhasználásában mondta ki bűnösnek a vádlottat, akit a szabadságvesztés mellett négy évre eltiltott gazdasági társaság vezető tisztségviselői posztjától is.
Az ügy - az eljárás során elhunyt - elsőrendű vádlottja ügyvezetője volt egy szegedi székhelyű, cukor és édesség-nagykereskedelemmel foglalkozó kft.-nek, a lajosmizsei férfi pedig egy nagykőrösi nagykereskedelmi céget irányított.
A két vállalkozás 2012 augusztusában együttműködési megállapodást kötött arról, hogy a lajosmizsei férfi a szegedi cégnek olyan partnert keres, amely nagy mennyiségű cukrot képes szállítani versenyképes áron. Ennek fejében a nagykőrösi céget jutalék illeti meg. A szegedi nagykereskedés még ugyanazon a napon szerződést is kötött egy szlovák céggel - Magyarország éves fogyasztását meghaladó mennyiség - 480 ezer tonna kristálycukor szállításáról.
A lajosmizsei férfi így nettó 9,5 milliárd forint közvetítői díjról állított ki számlát, melyet a szegedi cég vezetője az adóbevallásban szerepeltetett, és megpróbált 2,565 milliárd forintnyi forgalmi adót visszaigényelni. Az adóhatóság azonban nem teljesítette a kifizetést.
A szegedi cég nem rendelkezett a cukor megvásárlásához szükséges fedezettel. Az adóhatósági eljárás során az ügyvezető elismerte, a visszaigényelt adóból fizetett volna az áruért. A szlovák cég vezetője pedig nem tudott a szerződésről, aláírása névbélyegzővel került a megállapodásra.
A korábban már büntetett és az eset idején is hasonló ügy miatt büntetőeljárás alatt álló lajosmizsei férfi a jutalékról kiállított számlát nem szerepeltette cége adóbevallásában. Ezt azzal indokolta, hogy nem kapta meg az ellenértékét. A vádlott az adóhatóságnak azt mondta, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt el, a nyomozás során és a bíróság előtt pedig megtagadta a vallomástételt.
A törvényszék döntése ellen a vádlott és védője fellebbezett.
Vissza az előző oldalra