Senkiből nem lehet személyes márka, ha maga nem akarja, s nem tesz érte!

Cégvezetés 2019-05-22

Nyomtatás

Forrás: Ügyvezetők Klubja | Szerző: Kiss T. Anna

Minden márkaépítés sikere az együttműködés mértékétől függ. Ha egy cégről van szó, az együttműködés a vezetőtől várható el. Ha ember a személyes márkává válás alanya, neki kell meghatároznia a határokat és a korlátokat, amelyek között kész együttműködni a folyamatban. Ha ez túl szűk a márkává váláshoz, elindítani sem érdemes a folyamatot. Hiába, áldozat nélkül nem megy. Csak az nem mindegy, hogy még vállalható áldozatot kell-e hoznia az embernek a cél érdekében. És persze, hogy vállalja-e.

Amikor egy személyes márka építése elindul, két ember arra szerződik egymással, hogy egyiküket közös erővel, más emberek, emberi közösségek, akár a teljes nyilvánosság előtt ismertté, elismertté, személyében különös értékké tegye. Ez falak, bármilyen határok nélkül történhet, hiszen ahhoz, hogy egy ember értékét piaci formába öntsük, ezt a személyiséget minden ízében ismerni kell. Közel kell kerülni hozzá. Ahogy személyes tapasztalatból, vagyis közelről ismerni kell a cipőgyártásban az egyes bőrök különbözőségeit, a ragasztó és a szög, szögecs megfelelőségét, úgy azt is tudni kell: hol vannak a határai a személyes márkaépítés alanyának. Itt emberről van szó, aki kiszámíthatatlan lehet. Nem programozható, mint egy gép. Nem csereszabatosak az egyes “alkatrészei”, mert nem emelhetőek ki belőle olyan egyszerűen dolgok, amelyek nem illenek a kigondolt “rendszerbe”. Az embert, mint az énmárka építés alanyát, úgy kell elfogadni, ahogy van. Ő adottság teljes személyiségével. A legjobb a természetesség. Akár egy szép, tűlevelű fa, a természet örökkévalóságát jelképező erdő dísze vagy az égbenyúló pálmafák – a maguk egyszerű szépségében pompázva a legvonzóbbak. Az egyszerűségük és a keresetlenségük az, ami miatt olyan kedvesek és kellemesek a szemnek és a léleknek.

Amikor egy emberről beszélünk, elsősorban nem a külsőségeire gondolunk, hanem arra a nem feltétlenül szavakkal kifejezett mondanivalóra, amit sugároz magából. Ahogy létezik, ahogy van a világban, s amitől ő saját maga. Amitől azt mondjuk: ő ez és ez az ember. Ez a neve. Nomen est omen – tartották a latinok. A név kötelez. Valóban. S ehhez tartanunk kell magunkat. A név is a személyes márka része. Ahogy a személy egyedisége is.

Amikor elhatározzuk, hogy márkát faragunk a személyiségünkből, egyben azt is akarjuk, hogy időtállóak legyünk. Nem feltétlenül a korunkat, sokkal inkább az értékeinket illetően. Ezek pedig a személyiségünk részét képezik. Ezektől is vagyunk azok, akik vagyunk. Ezekkel is definiáljuk önmagunkat. És persze folytathatnánk még a személyiség fontos összetevőinek a sorolását. Hiszen az embernek annyi rétege van! Amikor márkát építünk, ezeket a rétegeket hányjuk le az emberről egyenként, majd lépésenként értékeljük: mennyire szolgálják a személyiséget magát? Vajon nélkülük, az egyes “héjak” nélkül is önazonosak maradunk?

Ha úgy érezzük, hogy az a bizonyos “héj” elidegeníthetetlen részünk, akkor megtisztítjuk a képletes szennyeződésektől és visszavesszük magunkra. És jön a következő “héj” és az azután következő. Egyenként, szisztematikusan és következetesen. A pszichológiával foglalkozó szakember ezt úgy mondaná: a személyiség lebontása és újra építése történik. Igen, részben így van. Csakhogy az személyes márkaépítés során olyan momentum is fontos szerepet játszik, amely a hétköznapi “emberréválásban” fel sem merül. Ez pedig a piaci szempont.

Amikor valaki azt határozza el, hogy márkaértéket kíván adni a személyének, mindig valamilyen cél érdekében teszi. Vegyük csak Steve Jobs, az Apple híres alapítója a példáját, aki nem csak kiváló feltaláló volt, hanem elhivatottságot is érzett más emberek segítése iránt. E két momentum aztán rendre összekeveredett az életében, legfeljebb a cél elérése érdekében választott eszközökben vált láthatóvá. Ezek az eszközök, amelyekkel Steve Jobs elérte a célját, elengedhetetlenek az érvényesüléséhez. A személyisége erejének érvényesítéséhez.

A személyiségének ereje Steve Jobs énmárkájának legerősebb pontja. Az alapja. A fundamentuma. És ő élt vele. S ez ráháramlott az Apple cégre is. A cég brandje és az alapító személyes márkája így erősíti egymást. (Erről részletesen olvasható egy írásom “Az ügyvezetők Kézikönyve 2019.” című, idén januárban megjelent könyvben, amelyet az Ügyvezetők Klubja tagja térítésmentesen megkap a Kiadótól. Itt lehet csatlakozni az Ügyvezetők Klubjához: https://www.cegmenedzseles.hu/elofizetes/1/. )

Minden személyes márka alapja az az adottság, amelyet a személyiségünk jelent, amivel születtünk. Van olyan felfogás is, hogy a kisugárzás, a karizma tanulható. Az igazság azonban inkább ott van, hogy az a csirájában létező erő, amely az egyes ember személyiségében rejlik, fejleszthető. A tanulható és a fejleszthető nem ugyanaz. De a karizmatikus személyiség, mint meglévő adottság nélkül aligha beszélhetünk tartós, a szó igazi értelmében vett énmárkáról. Márka az, ami hasonló asszociációkat kelt az emberekben valamiről vagy valakiről. Legtermészetesebb közege: a piac. A márka marketing fogalom és a szerepe is a piaci munkában a legfontosabb. Aki tehát idegenkedik a piaci megmérettetéstől, nem jó felé próbálkozik. Aki arra vágyik, hogy a világ a maga érintetlenségében csodálja az ő értékeit, de ezért ne várjon el tőle semmilyen változást – nem lesz énmárka!

A személyes márkaépítés kompromisszumok sorának az eredménye is. Már maga a márkaépítés építés folyamata is ilyen. Ha a partnerem, ahogy én nevezem a munkámban az “alanyomat”, falakat emel elém, akkor a szakmai módszerek és eszközök vissza fognak pattanni róla, s valószínűleg nem olyan értékes márkaként ér célba, ahogy azt vágyta. (Erről több esetet is felidézek az ÉNMÁRKA - Hogyan ne legyél százas?! című könyvemben.) Ez az ő döntése. Ha falat és korlátokat emelünk a személyes márkánk építését segítő szakember elé, akkor nem kell csodálkozni azon, hogy torz építmény leszünk, s a tükörben is csak képzelt képet látunk önmagunkról, ami amúgy a valóság is lehetne, akár az egész világ csodálhatná, ha mi nem hagytuk. A személyes márkaépítés folyamatában azzá formálunk egy embert, amivé a meglévő személyisége okán simán lehet. Feltéve persze, ha képes az egója ellenállási akcióit helyén kezelni, netán kizárni a folyamatból. Nem könnyű dolog ez, hiszen az önfeladás mindig kockázatos és fájdalmas folyamaton át történik. De hát éppen ez az!

A személyes márka mégsem az önfeladásról szól, hanem arról, hogy önmagunk legjavát mutassuk meg a világnak. S ebben segít a szakember, amikor a legjobb tudása szerint vezet bennünket az úton, amely végén azzá válhatunk, amilyenné mindig is szerettünk volna lenni. S ha mi elhisszük, hogy igen, végeredményben önazonosak vagyunk, a világon senki nem fog ebben kételkedni. Feltéve persze, ha az önazonosságunk valóban valódi értéket képvisel.

Ha konkrét tanácsra van szüksége személyes- vagy vállalati márkájának kialakításához, térítésmentes tanácsadásra forduljon brand szakértőnkhöz, Kiss T. Annához ezen a mail címen: annatkiss@gmail.com

Vissza az előző oldalra