Növekednének a cégek, de egyelőre nem tudják, honnan lesz ehhez szakemberük

Cégvezetés 2016-03-03

Nyomtatás

Forrás: PwC

A megkérdezett vezérigazgatók közel háromnegyede (72%) arról számolt be, hogy cégének helyzete javult az elmúlt egy év során. A pozitív folytatásban is hisznek: 84 százalékuk úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban is bizakodóak a vezetők, 54%, illetve 59%-os arányban.

A hazai vezérigazgatók derűlátóbbak a jövőt illetően, mint társaik világszerte – derül ki a PwC legújabb Magyarországi Vezérigazgató Felméréséből. Míg globálisan a vezetők 82%-a, addig Magyarországon 84%-uk bizakodó saját bevételnövekedését illetően. A világgazdaság egészét tekintve a magyar vezérigazgatók 54%-a számít növekedésre, ezzel szemben globálisan ez az érték csak a fele a hazainak. Ugyancsak többségben vannak az optimisták a magyar gazdaság pályájával kapcsolatban: a vezérigazgatók 59%-a vár fellendülést a tavalyi 51%-hoz képest. Az idei válaszokból az is kirajzolódik, hogy a szakemberhiánytól való félelem felértékelte a munkavállalók jelentőségét az első számú döntéshozók szemében.

A PwC Magyarország munkatársai ötödik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ).

A megkérdezett vezérigazgatók közel háromnegyede (72%) arról számolt be, hogy cégének helyzete javult az elmúlt egy év során. A pozitív folytatásban is hisznek: 84 százalékuk úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban is bizakodóak a vezetők, 54%, illetve 59%-os arányban.

„Öt éve indítottuk el a magyarországi felmérést, és most először tapasztaljuk azt, hogy kismértékben ugyan, de bizakodóbbak a hazai vezérigazgatók, mint társaik világszerte. Azt is érzékeljük azonban, hogy komoly gátját látják a növekedésnek: szakembereket, szakmunkásokat kellene megtartaniuk és toborozniuk ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a gyorsan változó üzleti környezetben. A válaszadó hazai cégvezetőka technológiai fejlődést tartják az egyik legfontosabb globális trendnek, de az üzletmenetükbe jellemzően csak olyan klasszikus elemeket építenek be, mint az ügyfélkapcsolatkezelő-rendszerek, adatelemzés és a közösségi médiában történő kommunikáció. Vagyis kihívások, ugyanakkor további lehetőségek is adódnak még bőven a hazai üzleti szféra számára” – összegzi a felmérés főbb üzeneteit Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Mely piacok felé tekintenek a vezérigazgatók?

A felmérés azt mutatja, hogy a hagyományos célpiacok vonzereje továbbra sem csökken. Míg globálisan ismét az USA, Kína és Németország a legvonzóbb befektetési célpontok, addig Magyarországon a vállalatvezetők Németországot tartják a legjelentősebb célpiacnak (38%). Dobogós helyet ért el Románia (21%), valamint Oroszország (16%);a régióban Szlovákia, Ausztria és Csehország kap még egyre nagyobb figyelmet az itthoni vezetőktől.

Jövőkép és aggályok

A kutatás kitér a várható politikai, gazdasági és kereskedelmi trendekre is, azt vizsgálva, hogy a globalizáció lesz-e továbbra is a meghatározó irány vagy inkább a „töredezettség” jellemzi a jövőt.

A válaszokból az látszik, hogy a globalizáció helyett a vállalatvezetők többsége egy többpólusú világ létrejöttét vizionálja: többféle érték-, valamint jogrenddel, gazdasági és kereskedelmi modellekkel.Egy dolog lesz szerintük csupán egységes: az internethez való szabad és nyílt hozzáférés.

A vállalatvezetők szerint a két legmeghatározóbb globális trend, amely befolyásolja majdműködésüket a közeljövőben: a technológiai fejlődés, illetve a demográfiai változások.

Míg világszertea vezérigazgatók többsége elsősorban a túlszabályozottságtól (79%), illetve a geopolitikai bizonytalanságtól (74%) tart, addig Magyarországon a vezetők – elsöprő többséggel – a szakemberhiányt vélik a legnagyobb fenyegetettségnek (85%).

„Örömteli, hogy a 6,5% körüli munkanélküliségi mutatónk az egyik legjobb jelenleg az EU28 tekintetében. Ugyanakkor az érem másik oldalát is meg kell vizsgálnunk: több ezer fő hiányzik itthon az IT-ágazatból, a szolgáltató központokból, az egészségügyből, nem is beszélve a vendéglátóiparról és az építőiparról, ahol egyre komolyabb a szakemberhiány. Eljutottunk odáig, hogy a jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét, és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja. Mindezt érzékelik a cégvezetők is természetesen, a kutatási adatok szerint például, míg a tavalyi évben csak 62%-uk jelölte meg a szakemberhiányt jelentős problémának, idén ez a szám 85%-ra emelkedett, és ez lett a vállalatvezetők szerint a legnagyobb veszély, ami fenyegeti a sikeres működésüket” – mondta Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

Sikertényezők

A szakemberhiány azért is aggasztja különösen a vezérigazgatókat, mert 54%-uk létszámbővítést tervez. Ez jelentős növekedés a tavalyi eredményhez képest; akkor a vezérigazgatók csupán 42%-a mondta, hogy növelné alkalmazottainak számát.
Az utánpótlás szükségességétés a munkaerő-megtartási gondokat felismerve az anyagi kompenzáción felül egyre több vállalati intézkedés irányul a tehetségek megtartására. Már ugyanakkora szerepe van például a munkahelyi kultúra formálásának a tehetségmenedzsmentben, mint a fizetésnek és az anyagi ösztönzőknek (42%), illetve előtérbe került a vezetői utánpótlás biztosítása is (41%).

A vezérigazgatók szerint vállalatuk stratégiájára az ügyfelek (98%), a versenytársak (96%), a munkavállalók (95%), a kormány és szabályozói hatóságok (95%), illetve a beszállítók (92%) vannak a leginkább hatással.Vagyis a munkavállalók bekerültek a vállalatok legfontosabb érintettjei közé.

Az érintetti elvárásoknak való megfelelés, egyszóval a siker érdekébena szervezetek a következő kiemelt területekenváltoztatnak: új, fenntartható termékek és szolgáltatások kialakítása (88%), brandépítési, marketing és kommunikációs tevékenység (82%), valamint a munkavállalók jogaival és jóllétével kapcsolatos intézkedések (81%).Ezzel párhuzamosan a technológia szerepe is bővül: a hazai vezérigazgatók 77%-a használná a technológiát a szélesebb körű érintetti elvárások felmérése, illetve az azoknak való megfelelés érdekében. A leginkább megtérülő megoldások között klasszikus elemeket említenek, mint például a CRM-rendszerek és a közösségi média használata. Globálisan már előremutatóbb a helyzet: a vezetők nagyobb arányban hisznek az adatelemzésben és az innovációban. (5. ábra)

„A megkérdezett vezérigazgatók többsége egyetért abban, hogy a siker kritériumai megváltoznak a jövőben. A pénzügyi mutatókon kívül saját eredményességüket leginkább a munkavállalói visszajelzések alapján értékelik, közel 60%-uk nyilatkozott így. Emellett a vezetők 37%-a véli úgy, hogy sikerük megítéléséhez az ügyfelek lojalitása és visszajelzései is kulcsfontosságú mutatószámok” – mondja Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

Megjegyzések:
1.      A felmérés módszertana:
A PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésétötödik alkalommal készítettük el, amelynekalapját a PwC Globális Vezérigazgató Felmérés adja.Kutatásunkat azzal a céllal készítettük el, hogy a globális felméréssel párhuzamosan a magyar felsővezetők véleményéről, piaccal kapcsolatos megítéléséről, várakozásairól és növekedési lehetőségeiről is átfogóbb képet kapjunk.
A magyarországi felmérés készítése során a személyes adatfelvétel módszerét alkalmaztuk, amelynek keretében a PwC szakemberei 2015októbere és decembere között 155 hazai vállalat felsővezetőjével készítettek interjút. Az interjúk folyamán a kvantitatív adatokat kérdőívek segítségével rögzítettük. A felmérés készítése során a PwC iparági csoportjai szerint meghatározott, a következő ágazatokban tevékenykedő cégeket kérdeztünk meg: autóipar, gyógyszer- és egészségipar, energetika, kiskereskedelmi és fogyasztóipar, pénzügyi szolgáltatók, technológia-, infokommunikáció- és szórakoztatóipar, illetve gyáripari termelés.
2.      A felmérés szakmai partnere:
AMunkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége(MGYOSZ) a versenyszféra több mint 60 százalékát képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. A szervezet 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít, 2005 óta pedig tagja Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervének, a BUSINESSEUROPE-nak.
3.      A magyar és angol nyelvű kiadvány, az eredményeket bemutató videó és további részletek megtalálhatóak a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésoldalán.

4.      Korábbi sajtóanyagainkat honlapunkonolvashatja.
5.      Legfrissebb Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás”oldalunkon.
6.      A PwC tagvállalatok a világ 157 országában jelenlévő PwC hálózat tagjai, amely mintegy 208 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük látogasson el honlapunkra:www.pwc.com.