NGM: jövőre már nem lehet eltitkolni a NAV elől a külföldi bankszámlák egyenlegét
Címkék: adóamnesztia, eltitkolt jövedelem, offshore
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek hétfőn a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett utolsó lehetőségként biztosítja, hogy ne az adóhivatal tárja fel és szabja ki a külföldi bankszámlán lévő, vagy más módon eltitkolt jövedelmek után az adót - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Az első információcserére 2017. szeptember 30-ig kerül sor az új, valamint a már meglévő, magas értékű egyéni számlák esetében. Ez azt jelenti, hogy 2017-től több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, amelyet az adóhivatal kockázatelemzői összevetnek a meglévő egyéb adatokkal. Így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. A NAV esetükben az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki - hívta fel a figyelmet a szaktárca.
A szankciók helyett 2017. június 30-ig még önkéntesen választható a 10 százalékos közteher - jelezte az NGM. Ha az Országgyűlés elfogadja, mentesülhet az esetleges adóhivatali revízióval járó következmények alól az, aki június 30-ig úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott - például kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont - jövedelme után 10 százalékos mértékű adót fizet.
A közlemény szerint ezt a jövedelmet a 10 százalékos adón és önellenőrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség nem terheli, de az adóból semmilyen kedvezmény sem vehető igénybe. Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett a NAV által kijelölt bank számlájára 2017. június 30-ig befizeti a teljes összeget, amelyből a bank utalja át anonim módon a 10 százaléknyi adót.
Az NGM kiemelte azt is: a jogszabálytervezet még a vállalkozásban kedvezményesen legalább 10 százalékos részesedést szerző személyeknek is könnyebbséget biztosít, nekik a szerzéskor nem kell adót fizetni, így az összeget a vállalkozás a növekedésre fordíthatja.