Minimálbér 2021 – ezt most akkor hogy?
Munkaügyek 2021-02-01
NyomtatásEgyhónapos késéssel 2021. január 28-án született meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet. De ugyanaznap született egy másik Korm. rendelet is. Mind a késés, mind pedig a duplikált kormányrendeletek több jogalkalmazási kérdést felvetnek. Szerzőnk személyes véleménye következik – tudván, hogy mindenki valamiféle hatósági állásfoglalásra vár.
A 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet alapján a minimálbér bruttó értéke 167 400 forint, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forint.
Egyértelmű rendelkezést tartalmaz a rendelet a hatályba lépéséről: ez a rendelet 2021. február 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
Ez alapján egyértelmű, hogy a 2021 januári hónapra szóló bérfizetést, illetve bérmegállapítást a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet nem érinti.
Január 28-án született egy másik kormányrendelet is: a 21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról. Az érdemi rendelkezése a következő:
„1.§ Ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni."
Akkor ezt a két rendeletet most hogyan kell értelmezni és alkalmazni?
Emeljük ki, hogy ez utóbbi kormányrendelet a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról címet viseli.
Ez alapján két következtetést lehet tenni:
1. A 21/2021. Korm. rendeletnek nem tárgya az új minimálbér-összegek január hónapra visszamenőleges alkalmazásának elrendelése, hiszen ebben a kérdésben a 20/2021. Korm. rendelet egyértelmű rendelkezést tartalmaz, február 1-től kell alkalmazni.
2. A 21/2021. Korm. rendelet arra az esetkörre vonatkozik – visszamenőleges január 1-i hatállyal megállapítva számítási alapként a 167.400,-Ft-os minimálbért – amikor jogszabály valamely jogosultság alapját az év január 1-én érvényes minimálbérhez köti.
Ezek alapján minden jogalkalmazónak azt kell megvizsgálnia, hogy egy adott jogszabályi rendelkezésben a minimálbér jogosultság vagy kötelezettség megállapításának alapjaként szolgál-e. A jogosultság az előnyöket biztosít a jogalanyok részére, a kötelezettség pedig terheket ró rájuk.
Nézzük meg a fontosabb jogszabályokat:
Szja törvény:
3.§ 77. Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért.
84. Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.
Az Szja törvényben több elszámolás is ettől a minimálbértől függ.
Például:
- a személyi kedvezmény összeg jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve (29/E.§/3/)
- a mezőgazdasági őstermelő adóelőlegmegállapítása is a minimálbértől függ (lásd: 47.§/4/)
- a mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg (50.§/2/).
Miután ezekben a rendelkezésekben a minimálbér jogosultságok számítási alapjaként szerepel – így az előbbi példákban a 21/2021 Korm. rendelet szerint a számítás alap 2021. január 1-től a 167.400,-Ft. összegű minimálbér.
Tbj, törvény
Járulékok esetében minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. (4.§14.). Tehát a járulékszabályozásban nem szerepel a tárgyév januári minilmbér alkalmazását előíró rendelkezés - alapvetően ezért nem alkalmazható a járulékok körében a 21/2021-es Korm. rendelet.
Ez alapján a járulékelszámolásban egyszerű a helyzet: 2021. január hónap 1-én 161.000,-Ft volt a minimálbér – és ezt nem is érinti a 21/2021. Korm. rendelet. Február 1-én pedig 167.400,-Ft lesz - és kész. A járulékok kötelezettségként jelentkeznek – így duplán nem tárgyai e rendeletnek.
Szochó törvény
A Szochó törvény minimálbér fogalma a következő:
„minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege;” (34.§ 11.)
A Szochó törvényben is alapvetően kötelezettségek – és nem jogosultságok – számítási alapjaként jelenik meg a minimálbér.
Így például az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó fizetésének felső határa is a minimálbérhez van kötve (2.§/5/). Így a 2021-ben fizetendő osztalék esetén az adófizetési felső határt a 161.000,-Ft összegű minimálbérrel kell számolni – és nem a 167.400,-Ft-tal. Mert ez kötelezettség lévén – nem vonatkozik rá a 21/2021. Korm. rendelet.
Ellenben, amikor a Szochó törvény az adómentesség számítását köti a minimálbérhez – például az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett (7.§/1/) – nos itt már az értékhatárt a 167.400,-Ft-tal kell számolni. Mert az adómentesség jogosultság, így vonatkozik rá a 21/2021. Korm. rendelet.
Szerintem.
Dr. Szabó Tibor ügyvéd