Közösségi média, online marketing cégeknek

Marketing 2019-05-07

Nyomtatás

Forrás: Ügyvezetők Klubja | Szerző: Kiss T. Anna

Címkék: közösségi média, online marketing

Kiss T. Anna interjúja Váraljay Gábriellel a közösségi média rejtelmeiről, a cégek jó on-line marketingjéről, valamint egy eredeti ötletről, amin most dolgozik: a neve ENVIENTA.

- Mit gondolsz, mi kell a hatékony közösségi média jelenléthez. Van-e ennek valami titka szerinted, vagymindenkire nézve egyetemesek a szabályai?

- Kérdés, hogy mit értünk hatékonyság alatt. Az elmúlt években mindent számokban mértünk: lájkokban, megosztásokban, követőkben. Aztán a közösségi médiával elszaladt a ló, és kiderült, hogy az influenszerek, akik világviszonylatban dollármilliókat zsebeltek be, nem sok hasznot hoztak a cégeknek, akiket elvileg promózniuk kellett volna. Én a minőségi kommunikációban hiszek, a hitelességben. Talán most már értékelik majd ezt az ügyfelek is. A minőség alatt azt értem, hogy először valakinek hitelesnek kell lennie, mert csak akkor nem lesz probléma azzal, hogy ezt is kommunikálja. Ha hamis képet mutatunk magunkról vagy a termékünkről, a közösségi média korában a saját oldalunkon, a profilunkon végez ki minket a tömeg. A klasszikus PR itt csődöt fog mondani, mert ami működött a közösségi média előtti időkben – gondolok itt a TV-re, a rádióra, a nyomtatott sajtóra, amely egyirányú kommunikációt jelentett – azok a módszerek ma már elavultak. A fő gond az, hogy ezt nagyon sokan nem értik meg addig, amíg nem esnek át az első troll támadáson . Egy hiteles személy esetében a trollok ellen sokszor a személy követői, a holdudvara veszi fel a harcot és ennél nincs jobb visszaigazolási mód. Itt derül ki ugyanis, hogy valamit jól csinál a valaki, főként ha cégről van szó. Személy szerint én abban hiszek, hogy a személyes márka építésekor minőségi tartalmat kell gyártani, így idővel meglesz a rajongószám is. De ehhez idő kell. A magas követőszám egyébként is erősen túlértékelt. Olyan nagy tömegre lő, amely nem jelent minőséget. Ennek visszaigazolása az, ami most zajlik: a marketingesek végre a kis követőszámú, szűkebb piacra fókuszáló, minőségi tartalmat képviselő, hiteles megmondóemberekre kezdenek fókuszálni.

- Egyszer egy régi interjúdban így fogalmaztál: " Én személy szerint betegesen szeretek eltérni a megszokottól, ésennek része az is, hogy egy projekt megvalósításához is másképp fogok hozzá. " Pontosan hogyan? Ez a " betegesen szeretek eltérni a megszokottól" attitűd egyébként nagyon tetszik nekem. Tapasztalataim szerint a siker egyik záloga!

- Nincs ebben semmi különös. A marketing lényege mindig a bevált dolgok ismételgetése. Ezt viszont a módszerek és stratégiák tesztelése előzi meg. Mindig újat kell próbálni, mert a piacon, ha ugyanazt csinálod, amit a többiek, akkor belesüppedsz abba a nagy masszába, ami nem fog megkülönböztetni téged a többiektől. A mérőszám idáig a követők száma volt az influenszer oldalról, és a megtérülés pedig a marketinges oldalról. Személyes márka alatt viszont mit is tartunk megtérülésnek? Nincs termék, ami eladásra kerül, hiszen azok mi vagyunk. Mindennek kell egy felfutási idő, amit nem érdemes siettetni. Ezért viszont marad idő kísérletezgetni. Sok követőt nem az hoz majd lázba, hogy valaki meghökkentő dolgot oszt meg egy videójában (persze ez is működik), hanem az, hogy megtart egy előadást valahol, majd ezt megossza a közösségi média csatornáin is. Jó példa erre az az eset, amikor bekövetünk valakit egy vicces videója miatt, a későbbiekben viszont kiderül, hogy a többi megosztása unalmas. Ilyenkor a „viral” hatása alá kerülünk, amely csak egy fellángolás. Semmit sem jelent hosszú távon, ha nincs minőség. A " betegesség " az esetemben abban nyilvánul meg, hogy sokszor olyat is szeretek kipróbálni, amely erősen szembemegy a megszokott dolgokkal, vagy épp annyira új még, hogy early adopterként ajánlom az ügyfélnek, hogy próbálja ki az új módszert. Alkalomadtán ez komoly versenyelőnyt hozhat számára a piacon. Ezt persze kliense válogatja. Amikor az Instagram előnyeitől érzelmi alapon idegenkedik egy cég, nehéz meggyőzni arról, hogy neki ez jó lesz. Ilyenkor vagy vakrepül velem, vagy építgeti a Facebook oldalát, amelynek a hatékonysága , köszönhetően a folyamatos algoritmus váltásoknak, lassan egyenlő lesz a nullával.

- Próbáljunk egy kicsit rendet tenni a fogalmak között. A vállalkozók, akiknek nem az on-line marketing a szakmájuk, csak kapkodják a fejüket az egyre újabb és újabb kifejezésektől, amelyekkel a digitális világban járatosabbak dobálóznak. Beleértve ebbe azokat a marketing szakembereket is, akik szándékuk szerint segítenének-szolgáltatnának a vállalkozásoknak. De vajon milyen nyelvezettel teszik ezt? Szót tudnak-e érteni az ügyfeleikkel? Te például hogy csinálod?

- Ebbe én is belefutottam sokszor, ugyanis ha értünk egy szakterületet, természetesnek vesszük, hogy más is érti és sokkoló tud lenni, hogy nem. Amikor valaki nekem azzal jön, hogy nem érti az Instagramot, az eléggé furán hangzik, hiszen ez egy tinédzser számára annyira alap tudás, mint a biciklizés. Mégis milliók élnek úgy, hogy nem tudnak biciklizni. Egy vállalkozó esetében, ez az időhiányra fogható, és érthető is, hogy nem ez áll a napi munkájának a fókuszában. A legegyszerűbb talán az lenne, ha nem kellene mindenre okot találni, esetleg a vállalkozó elfogadná azokat a tanácsokat amiket kap. Persze az élet nem ilyen egyszerű, mindig tudni akarjuk a mikénteket, különösen, ha fizetünk érte. Ilyenkor legjobb, ha annyira leegyszerűsítve kommunikálunk a témáról, mintha a szüleinknek vagy egy kisgyereknek kellene elmagyarázni valamit. Ez általában működni szokott. Minden szakkifejezésnek van egy leegyszerűsíthető formája is. Az egyik kaliforniai meetup-on találkoztam például egy olyan programozást oktató startuppal, aki előbb megtudja, mi a potenciális kliens hobbija (baseball, horgászat, sorozatok vagy más) és az egész tananyagot ezekre a témákra építi fel. Épp a legutóbb láttam a The Upside (Az Életrevalók remake-je) című filmet, ahol Nicol Kidman karaktere Kevin Hart karakterével, baseball szakzsargonnal kommunikál, mert ez az, amelyet mind a ketten megértenek. Ez a közös nyelv!

- Melyek azok az elemek, amelyek nélkül egy vállalkozás nem számíthat hatékony közösségi média jelenlétre?
Ezek állandóak, vagy esetenként, helyzetenként változóak, netán vannak ún. kötelező elemek is? Te mi alapján választod meg, hogy milyen színtereket (alkalmazásokat) ajánlasz a hozzád forduló vállalkozásoknak, s melyeket nem válogatod be a mixbe?

- A trendek folyamatosan változnak. Természetesen szakma függő, de az jól látszik, a szöveges közlés háttérbe szorult. A szöveg helyébe került a kép, a képeket pedig felváltotta a videó. Olyannyira rohanunk, hogy már csak a vizuális inger az, amire támaszkodni lehet. Személyes véleményem szerint a videó viszi a prímet. Az is érti, aki más nyelvű . Az Instagram például mostanság arab vagy akár filipínó videókat is feldob nekem napelem témában, és mindent értek, akkor is ha nem beszélem a nyelvet. Valljuk be, e gy cég weboldalát böngészve, hány esetben olvasunk bele a blogjukba is? B2B eset ében nagyon ritka, hogy XY Kft. blogját olvassa valaki, mert az egész túl száraz. Ehelyett inkább elő kell venni a 4K-s telefont a vezérigazgatóizsebből, és történeteket kell mesélni. Történetek kellenek a termékek és a szolgáltatások köré. Gyerekkortól meséken szocializálódtunk. Persze ezt is jól kell tudni csinálni. A podcast az elmúlt évben a legnagyobb adaptációt generálta. Már nem is tudom hol láttam, de 2017-hez képest 2018-ban a platformokon a hallgatói szám több mint 30 százalékot ugrott. Ez iszonyatos nagy lehetőségeket ad minden területen, és még mindig erősen alulértékelt Magyarországon. Amerikában egy átlagos ember naponta másfél órát tölt a volán mögött. Ilyenkor a már említett vizuális marketing ingerlése ki van zárva, mert az útra kell figyelnie. Ilyenkor olyan podcastokat hallgat hat, amelyeket ő választ meg. A podcast ugyanazt a forradalmat jelenti a digitális térben, mint amelyet a tévéről (azt nézel, amit ők mondanak) az internetes videóra (Youtube, Netflix – azt nézem, amit én akarok) való váltás hozott. A magyar piac sajnos ebben is lemaradásban van, miközben remek kreatív szakemberek lévén, a magyar vállalkozók elsők lehetnének a magyar piacon, szinte a trónról letaszíthatatlanná válhatnának. Nem értem, miért nem teszik.

- Mit gondolsz a Facebook-problémákról? Te milyen szerepet szánnál egy kisvállalatnál a világ legismertebbközösségi oldalának az adott körülmények között? Igaz az, hogy ha nem vagy ott a social media fősodrában, akkor
lemaradsz bármiről is?

- A Facebooknak marketinges szempontból egy problémája van: nem képes megtalálni az arany középutat a személyes információk és az üzleti Facebook oldalak tartalmai között. Nyilván az sem jó, ha minden, amit követünk és mindenki, akit ismerünk, egyszerre zúdul ránk. Emiatt a követhetetlenség miatt kell a Facebook-nak rendszeresen frissítenie az algoritmust. Nyilván bevételt kell termelnie, ezért a Facebook az oldalainknak a tartalmát csak akkor engedi „láttatni”, ha fizetünk érte. Ennek ára ma már magasabb, mint a Google hirdetések árai. Hihetetlen, de újra a Google hirdetés lesz az új sexy. Ugyanakkor a social media és a Facebook közé nem lehet egyenlőség jelet tenni. A Facebook csak szeretne az egyetlen mindenható csatorna pozíciójába kerülni, de erre szerencsére kicsi az esély. A Twitter már lassan társadalmi intézmény, a Youtube a Google keresések miatt is roppant fontos, szigorúan szakmai területen pedig a Linkedin-ben nagy a potenciál. Azzal együtt is, hogy a Microsoft még nem tudta igazán rendbe rakni a Linkedin-en a kezelői felületet. A Facebookra visszatérve, ott csak a csoportok működnek hatékonyan, az Instagramon csak a Story-nak van komolyabb hatása. Mindezek mellett én az Instagram TV -ben is nagy potenciált látok. Az IGTV egy mobilon szokásos, álló képformátummal operáló, általában 10 perces, de akár egy egész órás videókat is megosztó platform. A " fősodrás " kifejezést viszont nem tartom jónak, mert a közösségi térben elsősorban a szakterületre vonatkozó „alsodrások” működnek. Ugyanúgy szakosodni kell ebben is, ahogyan hatékonyan nem lőhetünk nagy tömegre. A célpiactól függ az is, hogy mely platformokat válasszuk ki eszközként. Nyilván kell egy cégnek Facebook oldal is, de már korántsem tulajdonítanék neki akkora jelentőséget, mint mondjuk 3 évvel ezelőtt tettem volna. A közösségi média is folyamatosan változik, fejlődik.

- Nagyjából húsz éve dolgozom a digitális világban, de úgy látom: nincs új a nap alatt. Mindig újabb l ehetőségekkel jelennek meg a piacon az infokommunikációs cégek, de az a hit változatlan, hogy ha most és azonnal nem kapcsolódsz fel a legújabb applikációra, ha nem a legújabb kütyüt használod, valami nagyon fontosról lemaradsz és elrohan melletted a világ. Legalábbis ez a marketing kommunikációs üzenet szinte minden esetben. Dehát ezt sem költségviseléssel, sem a vállalat szakembergárdájával nem lehet követni. Ilyen pörgés közepette mikor maradna idő arra, hogy az új megoldásokkal nagyobb üzleti értéket állítsanak elő a vállalkozások? Ha meg ez nincs, ha nincs az üzletfejlesztésnek kifutása, akkor mi értelme az egésznek? Nem azért születnek az új megoldások, mert a vállalatok fejlődéséhez ezek hasznosak? Te mit gondolsz?

- Tudom ez most kegyetlenül fog hangzani, s magam is elismerem, nagyon kevesen engedhetik meg maguknak az otthoni piacon, de egy startup cégnek, a vállalkozókon kívül, további 3 szakemberre feltétlenül szüksége van: kell egy jó szövegíró, egy jó grafikus és egy jó videós. Ezeket a funkciókat ki lehet szervezni, de ahogy az amerikai és angol piac esetében is megfigyeltem, ez csak házon belül tartva tud hatékony lenni. Azért, hogy átüsse valaki az ismertség falát, vagy a szavaiddal élve: bekerüljön a " fősodrásba". Egy külsős média cég, aki a te céged mellett még visz további 20 projektet, nem fog olyan szinten figyelni rád, mintha a csapat házon belül lenne. Amikor kinn vagy a városban és szembejön egy olyan szituáció, amely tematikában összefügg a termékeddel vagy a szolgáltatásoddal, az alvállalkozód beosztottjának nem fog eszébe jutni, hogy előkapja a mobilját és frappáns Instagram Story-t csiholjon belőle. Emiatt előfordulhat, hogy valahol történik valami, a te céged pedig lemarad egy esetleges vírusmarketing lehetőségről. Ezek a videós vállalkozások az igény miatt születnek, mert házon belül nincs kapacitás, erőforrás az egészre. A termék és szolgáltatáshoz érzékelhető hozzáadott értéket ezek a dolgok nem adnak –gondolhatná egy vállalatvezető. Én megértem az ilyen észérveket is. Amikor viszont a versenytárs sikere szemmellátható és kiderül, hogy jobban kommunikál, a követőkre odafigyel, vele kapcsolatban a digitális térben mindenki szuper, sexy, cool jelzőkkel illeti a márkát, nagyon is érzékelhető lesz az eredmény. Az ilyen szituációkban egyébként mindig az idő mutatja meg, hogy érdemes volt-e a marketingen spórolni. Ha a vállalatoknak erre önmaguktól nincs is igényük, a piaci verseny azért nagyonis generálja azt. Ha ennek nem felelnek meg, akkor a versenytársaik közül azok fognak győzni, akik időben elkapják a trendeket.

- Azért is kérdezem a fentieket tőled, mert ha beírom a neved a Google keresőjébe, azt tapasztalom, hogy hosszúcsend után éppen egy nagyon eredeti gondolattal tértél vissza a digitális iparba. De ez nem a social media világából származik. ENVIENTA projekt, így szerepel a keresőkben. Mi ez a program, és miért olyan fontos?

Esetemben a Twitter, a Linkedin, a medium.complatformok használata tényleg erősíti a Google keresési találatokat. Az ENVIENTA projekt most egy olyan platform építésén dolgozik, amely egy termék életciklusát lesz képes
lemenedzselni az ötlet fázistól, egészen a nemzetközi szériagyártásig. A folyamat elején bejön egy feltaláló az ötletével, a platformon talál csapattagokat és szakembereket. Lesz, aki megépíti a prototípust, lesz aki befektet a kezdeti lépésekbe, meglesz a nemzetközi gyártóhálózat is. A végfelhasználói árból a teljes tervezői-gyártói-logisztikai láncból pedig minden szereplő megkapja a maga arányos részét. Az ENVIENTA programja azért fontos, mert a globalizációnak és a központosított gyártásnak köszönhetően tartunk ott, hogy egy termék (legyen mondjuk egy fogkefe) a világ másik feléről jut el hozzánk, miközben ugyanazt a terméket akár egy helyi cég is képes lenne legyártani. Természetesen ennek súlyát nem érezzük, mert mi csak leemeljük a polcról, de ez a piaci modell nem fenntartható és iszonyatosan nagy környezeti terhelést jelent. Egyes tudósok szerint 12 évünk maradt arra, hogy megoldjuk ezt a problémát. De olvastam már 5 évről is. Ellenkező esetben visszafordíthatatlanul megindul a bolygó a pusztulás felé. Ugyanez az ENVIENTA víziójában úgy néz ki, hogy a tudás globális, míg a gyártás helyi. A tervek felkerülnek a globálisan elérhető platformra. Ha beérkezik egy megrendelés mondjuk Budapestről, akkor azt egy helyi gyártó fogja legyártani és egy helyi futár fogja kiszállítani. Ugyanezt a terméket egy londoni vevő egy
angol gyártótól fogja megkapni. Vicces, de ezzel a lokációs stratégiával még olyan országok gazdaságát is meg tudjuk támogatni, mint Anglia vagy az Egyesült Államok, hiszen a Brexit vagy a Trump féle gazdaságpolitika lényege a helyi gyártások felvirágoztatása és a külföldi import minimalizálása. Logikusan minden ország célja az, hogy ne függjön másoktól. Ennek egyik eleme, ha a legfontosabb termékek gyártását határon belül oldjuk meg. Az én vízióm szerint a jövő csak úgy lesz fenntartható, ha önfenntartó kistérségekre, „városállamokra” fókuszálunk. A globalizáció zseniálisan működött mint modell, de csak most értjük meg, hogy rövid távon vannak nagy nyertesei, hosszú távon pedig az egész emberi faj lehet a vesztes. Nekünk az ENVIENTA-nál erre van egy megoldásunk.

- Te hogy kerültél az ENVIENTA projekttel kapcsolatba?

- Nagyjából 5 éve meglátogattam Kiss Gábor barátomat a Kanári-szigeteken, és egy medenceparti sörözés alkalmával,ötödmagunkkal, elkezdtük összerakni a projektet. Akkor még az egész arról szólt, hogy építenünk kell egy önfenntartó közösséget befogadni képes, high-tech konténerházas, medencés, 3D nyomtatókkal telepakolt bázist. Később világossá vált, hogy a megoldandó probléma sokkal nagyobb. Nem elég csak a lakhatásra és az étel megteremtésére fókuszálni, ha baj van az egész rendszerrel. Bár a már említett teljesen automatizált okosház projektről nem mondtunk le – hiszen ezek lesznek az első termékek a piactéren –, de rájöttünk, hogy előbb az ökoszisztémát kell megépítenünk, melynek első lépése az ENVIENTA Platform lesz. A Platform mellett természetesen lesz piactér is, ide kerülnek majd ki azok a termékek, amelyek végigmentek a teljes folyamaton és a gyártók már validálták is őket. Az embereknek ez azért jó, mert azt a terméket, amelyet Joe kezdett el Angliából, Pierre egészített ki Kanadából, meg tudják majd venni Magyarországon is, mert József cége fogja legyártani nekik aszomszéd városból. Közvetve munkahelyeket tartunk, vagy akár teremtünk, hiszen a termékdíj nagy része a gyártónál marad. Nem utolsó sorban a termékek egyediek lehetnek és ezzel vesszük fel a versenyt a tömeggyártással szemben.

- Váraljay Gábriel. Ezt a nevet azóta jól ismerik a közösségi médiában, amióta a mi régiónk számára is elérhetővé váltak a nagy közösségi oldalak: a Facebook, a Twitter, a Linkedin, újabban az Instagram, és a többi. Már
kezdetektől sokan elkezdték a vállalkozások világában is kihasználni azokat az előnyöket, amelyeket ezek az oldalaknyújtanak. Az elsők között jelentettél meg infóterméket a közösségi média használatáról. Jól emlékszem, milyen
nagy sikerrel tetted ezt. Az érdekelne, hogy a saját életedben milyen eredményeket hozott a közösségi média, vagy éppen ellenkezőleg: volt-e negatív hatása rá?

- Talán hullámokban. Volt olyan, hogy letöröltem az addig felépített varaljay.com on-line magazint, kimentemDél-Koreába és arról kezdtem blogolni. Természetesen az addigi követőtábor egy része eltűnt, jöttek mások, de eznem az üzletről szólt. Kerestem azt az utat, amivel azonosulni tudok, és végül a közösségi média akkor vált számomralerágott csonttá, amikor mainstream lett. Rossz volt az időzítés, lehet nem kellett volna lezúzni a szakmai blogot, talánKoreába nem kellett volna belefektetnem 2 évet , és így tovább. Úgy érzem, ezek a dolgok kellettek, kellett az angliaiélet is, az új digitális videó startup, később a blokklánc és kripto vloggerkedés , amelyet Nyics Viktor barátommalcsináltunk. Ezek mind - mind új rálátást biztosítottak olyan területekre, amelyek nélkül ma sokkal szegényesebb lenne a tudásom és a tapasztalati bázisom. A közösségi médiát nem érzem sem pozitívnak, sem negatívnak. A Facebook használatot minimalizáltam. Ha nem lennének menedzselendő projektjeim ott, törölném magam. Fontosnak tartom a Linkedin-t és kísérletezek az IGTV -vel. Ezek csak ilyen mini projektet, amelyek örömet okoznak. Ha valami nem okoz örömet, azt nem szabad csinálni.

Kiss T. Anna

Életrajz
Váraljay Gábriel Szlovákiában született és ott is szerezett mérnöki diplomát, később Magyarországon vállalt munkát. Szakmai pályáján mindig az újítók között vállalt szerepelt. Early adopter, social media-punk, growth hacker szakértő, aki már akkor felismerte a közösségi média erejét, amikor a magyar piac még csak az iwiw-re fókuszált. Közérthető nyelven publikált tananyagot a Twitterről, a Facebookról szóló könyve audio-book-ként is megjelent. Az elsők között alapított magyar nyelven, sm.mag néven, egy interaktív iPad magazint, amivel szintén megelőzte korát. Később elindult Dél-Koreába, hogy látókörét szélesítve belelásson az ázsiai kultúrába és annak a piacnak a marketing politikájába. Angliában, barátaival, a VixT mobilalkalmazással fejlesztette tovább startup ismereteit. A blokklánc-technológia egyik szakértőjeként az ICOmustra Youtube csatorna és egyben magyar közösség társalapítója. Először a Spanyolországban bejegyzett non-profit szervezet, később pedig Angliában alapított ENVIENTA vállalat zászlaja alatt dolgozik a projekt decentralizált gyártási modelljén. Társalapítóként, immár mint saját startup cégével, most az amerikai piac meghódításán dolgozik. Elérhetősége: gabriel.varaljay@envienta.org