Közbeszerzési Hatóság: kiemelkedő év volt 2017 a közbeszerzések történetében
Jellemző hiba a be nem jelentett alvállalkozók és a versenyjogi törvény megsértése
Kiemelkedő év volt 2017 a magyarországi közbeszerzések történetében, hiszen 8600 szerződés jött létre közbeszerzés útján, csaknem 3,5 ezer milliárd forint értékben - mondta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke csütörtökön Budapesten, a Szerződések nagyító alatt című konferencián.
Tájékoztatása szerint 2017-ben a Közbeszerzési Hatóság 107 ellenőrzést folytatott le szerződések módosítása, teljesítése és szerződésszegések kapcsán, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig 55 jogorvoslati kezdeményezés nyomán majdnem 500 millió forint bírságot szabott ki 32 jogsértésre. A büntetési összeg teljes egészében a központi költségvetést gyarapítja - tette hozzá.
A Közbeszerzési Hatóság vezetője a tapasztalt hibák és szabálytalanságok közül kiemelte azokat az eseteket, amikor a jelentkező nem létező erőforrásokkal nyert el közbeszerzést, és ezért nem képes a szerződésben vállaltakat teljesíteni. A jellemző hibák közé sorolta a be nem jelentett alvállalkozókat és a versenyjogi törvény megsértését.
A Közbeszerzési Hatóság 2018-ra fenntarthatósági évet hirdetett meg, és ennek keretében támogatja a közbeszerzési eljárásokban megjelenő innovatív jó gyakorlatokat, környezetvédelmi és szociális szempontokat, például rezsicsökkentő vagy életciklus-növelő műszaki megoldások alkalmazását - ismertette.
Rigó Csaba Balázs hangsúlyozta, hogy a szerződésellenőrzés erős eszköz a közbeszerzések hatékonyságának növelése, a közpénzfelhasználás átláthatóvá tétele érdekében.
Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a közbeszerzések átláthatósága és jogszerűsége kiemelt kormányzati érdek. Fontos célnak nevezte az uniós támogatások gyors lehívását és hatékony fölhasználását, a közbeszerzési verseny erősítését, valamint a magyar kis- és középvállalkozások számának és arányának növelését a pályázatok nyertesei között. Ennek érdekében a kormány szigorította az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzését. A 2015-ben elfogadott és a tapasztalatok alapján tavaly módosított közbeszerzési törvény pedig az uniós tagállamok közül elsőként fogalmazta meg jogszabályként az EU 2014-es közbeszerzési irányelveit. Vasárnap óta pedig kötelező az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer használata - emelte ki.
Az államtitkár szerint az intézkedéseknek köszönhetően javult az uniós források felhasználásának hatékonysága, az eljárások erősödő átláthatósága, és csökkentek az érintettek adminisztrációs terhei. Megjegyezte, hogy a magyar közbeszerzés-ellenőrzési rendszer hatékonyságát az uniós hatóságok is elismerik.
Elmondta, hogy a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya az uniós forrásokhoz köthető közbeszerzések ellenőrzésénél 2015-ben még a szerződésmódosítások 15 százalékát találta egyértelműen jogszerűtlennek, 2017-ben viszont már csak 3 százalékát.
Az idei legfontosabb feladatok közül kiemelte az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer elindítását, amely véleménye szerint javíthatja a közbeszerzések hatékonyságát és átláthatóságát, valamint erősítheti a piaci szereplők versenyképességét.
Vissza az előző oldalra