Hogyan határozzuk meg az alapfizetést?

Cégvezetés 2015-10-18

Nyomtatás

Forrás: Cégmenedzselés kézikönyve | Szerző: Polló László

Címkék: alapfizetés, munkabér, teljesítmény mérése

Mennyi legyen az alapfizetés? Minél alacsonyabb az összes jövedelem, annál magasabb kell legyen ebből az alapfizetés százaléka.

Az alapfizetés szokásos dolog a magyar cégekben. A munkavállaló családot tart el, és saját magának is hónapról-hónapra szüksége van egy bizonyos minimális mennyiségű pénzre, ami nélkül éhen hal, nem tudja fizetni a lakbérét, víz, gáz és egyéb közmű számláit stb. Megélhetési biztonságra törekszik, csak olyan munkahelyet vállal el, amely ezt képes neki biztosítani (a vállalkozók vállalják csak a hónapról hónapra jelentkező létbizonytalanságot). Ha vállalná azt a bizonytalanságot, amit a vállalkozók vállalnak, akkor vállalkozó lenne és nem alkalmazott.

Mennyi legyen az alapfizetés? Minél alacsonyabb az összes jövedelem, annál magasabb kell legyen ebből az alapfizetés százaléka. A vezérigazgató megélhetése – a sokkal magasabb fizetése miatt – hónapról hónapra biztosított már az összes tervezett jövedelme 30-35%-ánál is. A népes családot eltartó segédmunkásnak néha a tervezetthez képest 80%-os szint is már veszélyeztetheti a napi megélhetését.

A másik tényező, amit figyelembe kell venni, hogy milyen mértékben van ráhatása a nála mért dolgokra. Ha csak kisebb hatású tagja egy csoportnak, akkor a mozgóbér csak kisebb jövedelem hányadot határozhat meg az összes jövedelmén belül. Ha nem így teszünk, könnyen fellép nála a tehetetlenség érzete. Ezért fontos, hogy mindenkinél lehetőleg megtaláljuk azt és csak azt a mérőszámot, amit valóban ő saját maga képes befolyásolni. Akár azon az áron, hogy heti 20-30 perccel többet kell a szám előállításával törődni.

A harmadik tényező, amelyik a magas alapfizetés (alap órabér) mellett szól, hogy nagyon sok munkavállalót vernek át folyamatosan a megbízhatatlan munkaadók ebben az országban. Nem fizetik ki a túlórákat, néha önkényesen csökkentik a bért arra hivatkozva, hogy őket sem fizették ki a megrendelőik. Ezért azután igen alacsony a munkaadó és munkavállaló közötti bizalmi szint számos iparágban (tipikusan a képzetlen munkaerőt foglalkoztató iparágakban, például az építőiparban, mezőgazdaságban). A jog világosan fogalmaz: a munkaszerződésben foglalt alapfizetésnek semmi köze sincs a cég általános pénzügyi állapotához. Ha a munkavállaló elvégezte a rábízott feladatokat és egyéb kárt nem okozott, akkor az neki jár még akkor is, ha a cég megrendelője nem fizet. A munkaadó dolga, hogy a megrendelőjénél kikötött megfelelő fizetési biztosítékokkal elérje az alap munkabér fizetési kötelezettségeinek teljesítését.

Az alapfizetés magas volta ellen is van számos érv. Az első és legfontosabb, hogyha túl magas az összes várható jövedelmen belül, akkor már a kis mozgóbér nem fog eléggé ösztönözni. Tapasztalatom szerint, ha a nettó jövedelemben 30-35%-ot képvisel a mozgóbér, az már nagyon jól ösztönöz, ennél magasabb mozgóbért csak néhány nagyon jól fizetett és a cég számára kritikusan fontos munkakörben szabad fizetni.

Gyakran a helyes és valóban ösztönző bérezési állapotot csak két lépésben lehet elérni. Például kezdetben az összes jövedelemben mindössze 15% mozgóbérrel első lépésben, majd fél év múlva átlépve az összes jövedelemben 30%-os mozgóbér hányadra. Javasolni szoktam még a több hónapos (2-3 hónap) bevezetési időszakot, amelyben kiszámítjuk a régi és az új rendszer szerint is a béreket és a kedvezőbbet kapja a munkavállaló. Biztosítjuk őket arról is, hogy az új rendszer csak akkor kerül bevezetésre, ha sikerül a céget annyira jól megszervezni, hogy valóban saját magukon múljon a teljesítményük. Normális gondolkodású emberek esetén még vállalható az is, hogy csak akkor térünk át véglegesen az új rendszerre, ha a fizetések az új rendszer szerint elérik az előző átlagos fizetési színvonalat. (Ha betegesen gyanakvó, valaki által belülről lázított csapattal van dolgunk, akkor ezt nem tehetjük meg, mert csak állandóan romlana a teljesítményük.)

Vissza az előző oldalra