Hogyan fogadjuk el a számviteli beszámolókat ebben a veszélyhelyzetben?

Jog 2020-04-03

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Szabó Tibor

Címkék: határozathozatal ülés tartása nélkül

Hát ülés tartás nélkül. Ha a létesítő okirat megnegedi így a határozathozatalt, akkor ez járható, de szerintünk ez módosítással is beemelhető a társasági szerződésbe, alapító okiratba. Gazdasági társaságok esetében a társasági szerződés minták tartamazták ezt a lehetőséget, csak az alapításkor be kellett jelölni. A meghívók, beszámolók szavazatok e-mailben történő - jogszerű - küldését is meg kell oldani, de megoldható. Mindenki nézze meg a társasági szerződését - rendelkezik-e ülés tartása nélküli határozathozatalról, elektronikus kapcsolattartásról. Újfent kiderült, hogy a Ptk. elvult - nem felel már meg korunk követelményeinek.

A Ptk. a jogi személyek valamennyi típusára lehetővé teszi az ülés tartása nélküli határozathozatalt. Vonatkozik ez a következőkre:
Gazdasági társaságok:
közkereseti társaság (Kkt.)
betéti társaságra (Bt.)
korlátolt felelősségű társaság (Kft)
zártkörűen működő részvénytársaság,
Szövetkezet
Alapítvány
Egyesület
Társasház (szervezeti és müködési szabályzatban szabályozandó)

Nyilvánosan működő részvénytársaság nem élhet az írásbeli határozathozatal lehetőségével, ott viszont él a konferencia-közgyűlés lehetőség (Ptk. 3:280.§). Viszont konferencia-közgyűlést csak nyilvánosan működő részvénytársaság tarthat, más típúsú gazdasági társaság – például kft. – nem. (Jelenleg nem.)

Az ülés tartása nélküli határozathozatalnak az a feltétele, hogy a társasági szerződés / alapszabály / alapító okirat kifejezetten tegye ezt lehetővé. Társasház esetében a szervezeti és működési szabályzatban kell erről rendelkezni.

Az elmúlt években a gazdasági társaságok nagyobb részét társasági szerződésmintával alapították. Az okiratmintákat a gazdasági társaságokra a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet tartalmazza. Az itt közzétett társasági szerződésminták rendre tartalmazzák az ülés tartása nélküli határozathozatal lehetőségét. Igaz a mintában alapításkor a tagoknak és az okiratot készítő ügyvédnek külön aláhúzással be kellett jelölnie, hogy a társaság élni kíván ezzel az opcióval.

Amely gazdasági társaság társasági szerződése tartalmazz ezt. ott minden további nélkül alkalmazható ez a 2019. évi beszámoló elfogadására is.

Amely társasági szerződésben / alapszabályban / alapító okiratban nincs erről rendelkezés – ott módosítani kell a létesítő okiratot.

Véleményem szerint ezt a gazdasági társaság / más jogi személy a jelenlegi veszélyhelyzetben megteheti úgy is, hogy ülés tartása nélkül kezdeményezi a taggyűlés / közgyűlés határozathozatalát a létesítő okirat ilyen módosítása céljából és a taggyűlés / közgyűlés ezt utólagosan jóváhagyja.

Ezen a taggyűlésen / közgyűlésen második napirendként megtárgyalható a 2019. évi számviteli beszámoló elfogadása is. Tehát nem kell két taggyűlést / közgyűlést tartani e célból.

Van még egy probléma, amire megoldást kell találni. Ez pedig a Ptk. 3:91.§ /2/ bekezdése, amely szerint a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját.

Ilyen rendelkezések nem jellemzőek a társasági szerződésekbe, de véleményünk szerint a társasági szerződés előbbiek szerinti módosításával ez a probléma is megoldható.

Tehát: véleményünk szerint - ülés tartása nélküli határozathozatalt, meghívók, beszámolók, szavzatok e-mailben való megküldését akkor is kezdeményezheti a társaság / más jogi személy, ha ez aktuálisan nincs benne az alapító okiratában - de a számviteli beszámolóról szóló határozathozatal mellett - számsorrendben azt megelőző határozati jaavsltaként - a társasági szerződés módosításával utólagosan kéri ehhez a taggyűlés / közgyűlés jóváhagyását - ülés tartása nélküli határozathozatallal. .

Indokolt volna kormányrendeletben eltérést engedni a Ptk. ezen szabályaitól. (Én személy szerint soha nem voltam az új Ptk híve - szét kellene darabolni, most újfent kiderült, hogy nem csak egy kezelhetetlen szövegtenger, hanem, lényeges rendelkezéseiben elavult is).

dr. Szabó Tibor ügyvéd

Vissza az előző oldalra