György László: Magyarország nem összeszerelő üzem

Cégvezetés 2024-02-23

Nyomtatás

Forrás: MTI

2010 óta megtörtént Magyarország ujraiparosítása, high-tech iparágak nőttek ki. Ennek eredményeként az IMF kimutatása szerint is Európában Magyarország Dániával és Németországgal az elsők között versenyez az iparon belüli magas high-tech arányával - mondta

Magyarország nem összeszerelő üzem, az újraiparosítás révén a magyar iparban magas a hight-tech aránya - angsúlyozta György László kormánybiztos az M1 aktuális csatornán.

Kifejtette, 2010-ben romokban hevert a magyar ipar, a munkaerőpiac, a magyar gazdaságból 1 millió munkahely hiányzott. Azóta megtörtént Magyarország ujraiparosítása, high-tech iparágak nőttek ki. Ennek eredményeként az IMF kimutatása szerint is Európában Magyarország Dániával és Németországgal az elsők között versenyez az iparon belüli magas high-tech arányával.

György László elmondta, 2010 óta a foglalkoztatás 27 százalékkal nőtt, a foglalkoztatottak száma a mintegy 3,8 millióról 4,7 millió fölé emelkedett. A kutató-fejlesztői, innovatív munkakörökben foglalkoztatottak száma megduplázódott.

Hozzátette, az Európai Unió statisztikai hivatala is azt mondja, hogy 2010 óta Magyarországon növekedett a legnagyobb arányban a kutató-fejlesztői és innovatív munkakörökben dolgozók száma.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztésre szánt fejlesztési forrás 2010 és 2022 között megháromszorozódott 310 milliárd forintról, 2021-ben több mint 900 milliárd forintot és 2022-ben is 900 milliárd forintot tett ki.

A tavalyi rekordév volt a külföldi működőtőke vonzásában Magyarországon, 13 milliárd eurónyi külföldi tőke áramlott be, és szinte kizárólag high-tech szektorokba, jelentős része kutató-fejlesztői munkahelyre - emelte ki a kormánybiztos.

Megjegyezte, nemcsak külföldi vállalkozások hoznak létre Magyarországon kutató-fejlesztői munkahelyeket, hanem magyarok is, hiszen az ország befektetésösztönző politikája szól a hazai vállalkozásoknak is. A kutató-fejlesztői munkahely létrehozása költségének 20 százalékát a magyar állam átvállalja, mert a kutató-fejlesztői munkahelyek nagyobb hozzáadott értéket termelnek, magasabb bért képesek fizetni.

György László elmondta, a felsőoktatási intézmények átalakítása során megduplázták az egyetemek költségvetését, több mint ezer milliárd forintot fordít az ország 2022 óta minden évben az egyetemekre. A pénz felét az egyetemek csak akkor kapják meg, ha megfelelnek a kutató-fejlesztői munka igényének a régióban, és összekötik a nagyvállalatokat az innovatív magyar cégekkel.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában György László rávilágított arra, hogy nehéz megítélni a kutatás jövőbeni hasznosulását. Példaként említette, hogy a magyar állam Krausz Ferenc kutatását már a Nobel-díj odaítélésé előtt támogatta.

A kormány a kutató-fejlesztői hálózatot azért is alakította át, hogy a kimagasló kutatási eredmények mellett piacon hasznosuló kutatások legyenek.

Vissza az előző oldalra