Az ingyenes digitális felületek kockázatai

Marketing 2020-02-18

Nyomtatás

Forrás: Ügyvezetők Klubja

Állandó szakértőnk, Kiss T. Anna, írásában a közösségi oldalakon előállított tartalom sorsával kapcsolatban óvatosságra inti a cégeket. A YouTube videómegosztó minapi, vitatott döntése a felhasználók tulajdonában lévő tartalom figyelmeztetés nélküli törlésével, elgondolkodásra kell, hogy késztesse, különösen a céges felhasználókat.

A digitális tartalom feletti rendelkezés joga, még a nyilvános felületeken is, elsősorban a felhasználót illeti. Kivéve, ha azzal törvényt szeg, vagy pedig megsérti az adott oldal szabályzatát. Ez így kiszámítható, tervezhető, haszonnal járhat a cég számára. Abban az esetben, ha nyilvánosak és jól követhetőek a moderálási szabályok. De ez nincs mindig így, sőt, úgy mondanám: az a ritka oldal, amelyen egyértelműek a moderálási szabályok. A legnagyobb közösségi oldalakon például alig követhetőek. Ez pedig nagy kockázattal jár a felhasználó részéről.

Értéket előállítani kockázatos is lehet, ezt tudja minden vállalkozó. Ha nem vigyáz eléggé, könnyen más profitálhat az ő szellemi teljesítményéből. Akár magánszemély állítja elő, akár egy cég. Nagy a felelőssége tehát a cégvezetőnek.

Vegyük csak az alapesetet. Mérettől függetlenül minden vállalkozásnak ajánlott jelen lennie a közösségi térben, hogy láttatni tudja magát a versenytársai körében, a vevői előtt. A legjobb, ha ezt költségérzékenyen teheti. Ezt leginkább a kreatív ötletekkel lehet elérni Ha azonban simán közzé teszi a cég, könnyen lemásolhatják azt. A legjobb, ha tartalomba ágyazottan, vagyis indirekt módon történik a megmutatkozás. Fontos, hogy erre kifejezetten az adott cég jellegzetességeinek a keretei között kerüljön sor. Csakhogy ez fokozott kockázatot rejt magában, például egy céges hirdetéshez képest. Ugyanakkor így közelebb kerülhet az ajánlatával a cég a vevőjéhez.

Az igazán hatékony és gazdaságos megjelenés leginkább a közösségi médiás szerepléshez kötődik.

Nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy a közösségi platformokon egyszerűen ott kell lenni. Aki nem szerepel a közösségi médiában, az szinte nem is létezik. Tehát minden cég, amelyik versenyképes akar maradni, nagy súlyt helyez a közösségi oldalakon nyújtott tartalmára. Ezek a tartalmak többnyire igen költségesen előállíthatóak, habár az ár-érték arányuk még így sem közelíti meg a hagyományos marketing megjelenések bekerülési költségeit. Talán egy kivétel van ez alól: a videós tartalmak. Azok előállítási költségei nem sokkal kisebbek, mint ha a hagyományos médiumokban jelennének meg. Az utóbbiak esetén a terjesztési költségek azok, amelyek gyakorlatilag kizárják a vállalkozások döntő többségét arról a felületről Éppen ez is az oka annak, hogy olyan nagy lendületet kapott a piaci megjelenésben a látszólag amatőr videók világa. Egy profi vállalkozásnak azonban tudnia kell, hogy minél “amatőrebbnek”, vagyis keresetlennek látszik egy videó, annál több profi munka van benne, hogy ezt a hatást elérje. Ahogy a tévében a néző, a videó megosztókon a felhasználó szeme is pontosan érzékeli a “gagyi” és a profi munka különbségét. Technikailag különösen, mert az látványosabb, de tartalmilag is. A videó esetén egyszerűen nem lehet és nem is érdemes megspórolni a költséget.

A gazdaságosságot alapvetően befolyásolja, hogy hol, mennyiért teszi közzé a cég a tartalmat, amit előállított. Ebben a logikában van nagyon fontos szerepük a vállalkozások szempontjából a közösségi tereknek

Mert azok, így tudjuk, ingyenesek. A szó valódi értelmében nem azok! Nem részletezem most, hogy a felhasználó, a személyes adataival, az identitásával, a gyakorlatilag közszemlére tett életével fizet, és nagyon is fizet a felületért, amelyen tartalmával megjelenhet. Az is igaz viszont, hogy ezt a felületet is üzemeltetni kell, technikai eszközöket biztosítani hozzá, kezelőszemélyzetet, és a többit. Ez is költség, egy multinacionális nagyvállalat költségei közé tartozik. A videók legyártását azonban a felhasználóknak kell finanszírozniuk, még pedig azonnali, közvetlen költségként. S egyáltalán nem mindegy, hogy az így befektetett erőforrások folytán létrejött értékfelett ki, milyen szempontok szerint és hogyan, milyen módon rendelkezik. S akkor az élőmunka értékét, főként a kreativitást még nem is hangsúlyoztam eléggé.

Minden vállalkozásnak szuverén joga, hogy az általa előállított, a tulajdonában álló javakkal maga rendelkezzen

Még akkor is, ha az értéket (lásd tartalmat) valaki más tulajdonán állította elő. A közösségi felületek tipikusan ilyennek tekintendők. A YouTube videomegosztó “ingyenes” felületet ad a magánszemélyek, illetve a cégek digitális tartalmainak, de ettől még - az adott ország jogszabályainak keretei között - felelősséggel kell kezelnie ezeket a tartalmakat. Úgy, hogy kezelésükkel kárt ne okozzon a felhasználóknak. Ugyanakkor kikerülhetetlen a kérdés, hogy valójában ki rendelkezik a nyilvános oldalakra feltöltött tartalom fölött? Számtalan példát tudunk szélsőséges esetekre.

A gyakorlatban az oldal tulajdonosa, illetve üzemeltetője rendelkezik a feltöltött tartalomról.

A közösségi média oldalai fölött biztosan az üzemeltetési költségeket is viselő tulajdonosok. Amelyek ráadásul többnyire multinacionális nagyvállalatok, amelyek a helyi jog szerint csak nehézkesen és bizonytalan kimenetellel érhetőek el. Egyelőre ez a realitás. Egy cégnek azonban mindig a döntés pillanatában adott realitásszerint kell döntenie. Márpedig ebben az esetben, a körülmények folytán, a vállalkozónak (egyébként a magánszemélynek is) a szuverén döntése abban állhat, hogy így is vállalja-e a költséges tartalom előállítását és publikálását egy bizonyos felületen. Akár videómegosztóról vagy üzenetek továbbítására szakosodott platformról vagy más oldalról van is szó. De esetenként súlyos anyagi következményekkel járó döntés is lehet. Ugyanakkor van más alternatíva is.

Mi van, ha nem a tartalom forrásaként, hanem csupán a tartalom megosztására szolgáló eszközként gondolunk ezekre közösségi oldalakra? Így jelentősen csökken a kockázata a dolognak.

Egyetlen vállalkozást sem akadályoz semmi abban, hogy saját honlapja legyen a tartalom előállításának elsődleges színtere. Tehát a digitális tartalom forrásaként onnan történjen a megosztás a közösségi térben. Köztük akár többvideómegosztón is. Ez persze nagyobb induló befektetést igényel a vállalkozásoktól a tartalom előállítása és a piac elé bocsátása során, mintha kizárólagosan csak a nyilvános, “ingyenes” oldalakon építkeznének. De jogilag megalapozottabb, az biztos. A cég nem veszítheti el a rendelkezést fölötte, mert ő
a tulajdonosa a felületnek, s a jogait a jogszabályok védik. Hozzátéve, hogy egyedül, ő maga viseli a felelősséget is a tartalom törvényi megfelelőségéért. Így minimálisracsökken az üzleti döntés kockázata ahhoz képest, mintha egy idegen, az adott országban, régióban, szövetségi rendszerben nem eléggé rendezett jogi státusszal működő cég felületének szolgáltatja ki magát a vállalkozás.

Minden csak helyes cégvezetői mérlegelés kérdése. Így biztosan minimalizálhatóa cég kockázatviselése.

Kiss T. Anna
annatkiss@gmail.com
Master of Business Administration minősítésű menedzser, személyes- és vállalati márka tanácsadó, könyvszerző, újságíró