A szerzői könyvkiadó és a kiadói szolgáltatást nyújtó vállalkozások

Marketing 2020-02-25

Nyomtatás

Forrás: Ügyvezetők Klubja | Szerző: Kiss T. Anna

Állandó márka szakértőnk, Kiss T. Anna, a könyvkiadást bemutató sorozata korábbi részeiben már szólt a könyvkiadás két alapvető formájáról: a hagyományos kiadói rendszer, valamint a szerzői könyvkiadás különbségéről. Ebben az írásában azokat az infrastrukturális feltételeket mutatja be, amelyek a szerzői könyvkiadáshoz nélkülözhetetlenek. Ezeket szolgáltatás formájában igénybe lehet venni az erre szakosodott vállalkozásoktól.

Könyvet kiadni egyáltalán nem nehéz, ha jól ismeri az ember a kiadó a rendszert, valamint ami működteti azt. Tudni kell, hogy mi a logikája a szerzői könyvkiadásnak, illetve hogy hol vannak a kockázatos pontjai. Minden üzletnek vannak kockázatos pontjai, ez nem újdonság. A szerzői könyvkiadásnak is. Esetében azért kiemelten fontos ezeket a kockázatokat előzetesen számba venni, és pontosan felmérni, mert a szerző, aki a szellemi termékét ebben a kiadási módban bocsátja az olvasók elé, maga nem üzletember. Legalábbis az esetek elsöprő többségében nem. Számlaképességen kívül többnyire nincsenek közvetlen üzletviteli tapasztalatai, így nem is gondolkodik ebben a logikában. Pedig a könyve kiadása során befektet, mégpedig nem is keveset. Több százezer forinttól több millió forintig is terjedhet ez az összeg.

A legfontosabb szempont, hogy milyen nyelvű, milyen terjedelmű könyvet szeretne kiadni, milyen kivitelezésben, hazai vagy nemzetközi piacra és mennyiért. Ezek mind kockázati tényezői a szerzői könyvkiadásnak.

Ha a szerző számára nem járható út a hagyományos könyvkiadás, azonban mindenképpen az olvasók elé akar lépni, akkor nem marad más számára, mint a szerzői könyvkiadás. Ehhez legalább azt tudnia kell, hogy milyen elemek azok, amelyek nélkül a könyv nem készülhet el. Vegyük adottnak (késznek) a kéziratot, amit a szerző, a maga alkotói részéről lezárt, nyomtatásra késznek talál. Tehát nem igényel szerkesztői közreműködést, már “csak” nyomtatni kell. Nos, nem egészen. Előtte azért még van pár munkafázis, amit vagy maga a szerző, mint kiadó végez el, vagy megbíz erre szakosodott kiadói szolgáltatással foglalkozó vállalkozást. Például elkészíti vagy megrendeli a borítót, ami akár meg is határozhatja a könyv eladhatóságát, tehát jobb lenne grafikus szakemberre bízni legalább a kivitelezését, ha az alapötlete netán meg is van a szerzőnek arról, hogy milyen képet mutasson első pillantásra a könyve. Vagyis, mi kerüljön a könyv borítójára.

Profi grafikus, korrektor, tördelő és a nyomda nélkül nem lesz a kéziratból könyv.

Ha feltételezzük is, hogy a szerző nyelvileg képzett és a korrektúrát maga is képes megolvasni, javítani, a tördelésre jobb, ha valóban szakembert alkalmaz, bármilyen vonzóak is a tördelés programok hirdetései. Főként, ha ingyenesnek nevezik. Vajon a közösségi média hirdetési díját miből fizetik akkor? Ezt a kérdést mindig érdemes feltenni, ha bármilyen ingyenes szolgáltatást kínálnak a felhasználóknak a közösségi térben. A tördelés nagyon komoly szaktudást, precizitást és időt igénylő munka. A tördelésnek nem a nyomda technológiai elvárásainak való megfelelés a legnagyobb problémája. A tördelés által kapja meg a szöveg a végleges formáját, egészen egyszerűen az olvashatóságát, az értelmezhetőségét, az olvasói élményt.

A tördelő hozzá tesz a könyvhöz a maga szakszerűsége és a kreativitása által. Nem érdemes a költségein spórolni.

Tehát a nyomdai munkálatokra a tördelés készíti elő a kéziratot. A tördelő elvégzi a munkát, s így a kézirat mehet a nyomdába. Feltéve, ha a kiadó kiválasztotta, leszerződte a nyomdával a megbízást. Aztán neki már csak annyi feladata lesz, hogy átveszi majd a nyomdától a kinyomtatott könyvet, s eljuttatja az olvasóihoz. Hogy hogyan, az egy másik fázis, másik rendszer, másik költségelem, másik szaktudás, másik szakma.
A hagyományos könyvkiadó a könyv “gyártásához” értő szakemberekkel, de legalábbis a megbízható szolgáltatói körrel, kapcsolatban van, általában egy bizonyos munkamennyiségre előre leszerződik velük, vagyis vállalkozási alapon ugyan, de biztos munkát ad a megbízottainak. Jellemzően inkább közép vállalkozások ezek, amelyek komplett szolgáltatást képesek nyújtani a megbízónak, lehetőleg nagyobb volumenre.

A szerzői könyvkiadásban éppen az egyediség, az egyszeriség, a kis munka a lényeg.

Ha a szerzői könyvkiadó nem eléggé tájékozott a könyvkiadás rendszerében, vagy nem érzi, hogy rendelkezne a kiadáshoz szükséges vállalkozói, illetve menedzseri képességekkel, dönthet úgy is, hogy egy szakcéget, egy erre szakosodott vállalkozást bíz meg a feladat ellátásával. Éppen az egyszeri megbízás miatt, számára legfeljebb a kis vállalkozások lesznek elérhetőek a munkára, hiszen még ha lenne is kapacitás a komolyabb infrastruktúrával rendelkező cégeknél az ilyen kis megbízásra, az árat a szerzői kiadó valószínüleg nem tudná megfizetni. A hagyományos könyvkiadók a piacinál és a reális ár-érték aránynál általában alacsonyabb áron szerződnek a partnereikkel, hiszen “beárazzák” azt is, hogy megrendelésükkel folyamatos munkát adnak a megbízottnak. Ezzel nem képes versenyezni a szerzői kiadó maga egyetlen könyvével. Tehát olyan vállalkozásokat (vagy magánembereket) keres a piacon, akik képzett, jó szakemberek, és még megfizethetőek számukra. A legtöbben valamilyen vállalkozási formában, számlaképesen dolgoznak. Gyakran hirdetik magukat közösségi oldalakton, szakmai csoportokban, használják az influencer rendszer elemeit is. Valóban széles eszköztárral, szinte odadugják a szerző elé az ajánlatukat. S mivel igen széles a kínálat a kiadói szolgáltatást nyújtó vállalkozásokból, választani kell közülük.

Az egész szerzői könyvkiadásnak legkockázatosabb pontja az, amikor ezt a kiválasztást, ezt a döntést meg kell hoznia a szerzői kiadónak. Ha rosszul választ, rámehet könyve is.

Már csak azért is, mert ezen a ponton sajnos túl gyakran találkozhat a szerzői kiadó a kiadói szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások a sötét oldalával. Mivel meglehetősen intenzíven hirdetik magukat közösségi térben, mindenhol ott a nevük és a kínálatuk a könyvkiadásban tapasztalatlan szerzők vagy jövendő szerzők előtt, akik - joggal - megbíznak a hangzatos és harsány ajánlatokban. Itt most hosszan sorolhatnánk a cégek és az egyéni vállalkozók nevét, akikről a már megjelent könyvek szerzői kiadói regényeket mesélhetnének. Azokra utalok, amelyek full kiadói szolgáltatást kínálnak a szerzőknek, cserébe valahány százalék jutalékért a megjelent könyv minden eladott példányából. Egyik sem éppen sikertörténet. A “hírnevükre” jól vigyáznak, az ügyfeleiknek, akik már évek óta függenek tőlük nem tisztességes, úgynevezett kiadói szerződésük révén, nem fizetnek szerzői honoráriumot, a leveleikre nem válaszolnak, de nem is engedik ki a szerződésből, csak ha lemondanak az akár több éven át nekik ki nem fizetett szerzői jogdíjukról. Hosszú a lista konkrét esetekből. A sikeres szolgáltatók hallgatnak és korrekten dolgoznak. Általában nem róluk olvashatnak a szerzők a közösségi felületeken a harsány hirdetésekben. A kiadói szolgáltatást nyújtó vállalkozások nagyon kockázatos eleme a szerzői könyvkiadásnak.

Van azonban köztes megoldás is a hagyományos könyvkiadás és a szerzői kiadói mód között. Róluk következő részben lesz szó.

Kiss T. Anna
annatkiss@gmail.com

A szerző Master of Business Administration minősítésű menedzser, személyes- és vállalati márka tanácsadó, könyvszerző, újságíró.