A bírósági cégeljárás és a bűnügyi nyilvántartás kapcsolata
Címkék: cégeljárás
A bíróság, és a nyilvántartó bíróság is, „csak” jogalkalmazó. Ezen feladata ellátásához egyértelmű, koherens, „tiszta” jogszabályokra van szükség akkor, amikor a jogalkotó az eljárások gyorsaságát már évekkel ezelőtt kérlelhetetlen szigorral szabályozta.
I.
Elméleti bevezető, jogszabályi környezet
A Ctv. 2018.06.30-ig hatályban volt 22/A. §-a
A jelenleg hatályos cégtörvény (2006. évi V. tv. - a továbbiakban: Ctv. -) már 2012. március 1-től kezdődően tartalmazta a 22/A.§-t. Ez a szakasz az akkor még hatályban volt harmadik generációs társasági (anyagi)jogi szabályozásra, a Gt.-re (2006. évi IV. tv.) visszautalva rögzítette a cégbíróság azon kötelezettségét, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. 23.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró ok fennállásának ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményezzen.
Ennek érdekében a cégbíróságnak a bűnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére kellett (volna) bocsátania bizonyos adatokat, majd, ha a nyilvántartó szerv ezek alapján megállapította a kizáró ok tényleges fennálltát, értesítési kötelezettsége állt (volna) fenn a cégbíróság felé, egy ún. hivatalból megindítandó törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében.
De mit jelent a „volna” szó az előbbi mondatban?
Azt, hogy a jogalkotó eléggé inkoherensen ugyan, de beillesztette a Ctv. II. fejezet 5. Címébe (a közhitelesség alapelve után) a fenti új szabályt, a rendszert azonban, mely a cégbíróság és a bűnügyi nyilvántartó szerv között a szükséges adatátvitelt és az értesítés megküldését biztosította volna, 2012-ben ténylegesen nem építette ki. Erre még meglehetősen sokáig kellett várni.
A Ctv. 2018.07.01-jétől hatályos 44/B.§-a
A Ctv. új 44/B.§-át 2018. július 1-jei hatállyal iktatta be a Bürotv. (a 2017. évi CLXXXVI. tv.) 35.§ (2) bekezdése). Ez a szakasz a Ctv. korábbi 22/A.§-ához képest már nem csupán a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire nézve állapít meg adatigénylési kötelezettséget a cégbíróság részére a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hanem a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, az egyesülés, továbbá a szupranacionális társaságok közül az európai szövetkezet és az európai részvénytársaság tekintetében is. Bővült teháta cégformák köre, valamint az érintettek személyek köre is, ugyanis a vezető tisztségviselők mellé a jogalkotó (az anyagi jogi szabályozás alapján) behozta a cégvezetőt (Ptk. 3:113.§ (2) bekezdés) és a felügyelőbizottság tagját (Ptk. 3:26.§ (2) bekezdés) is. Ez helyeselhető.
Mivel időközben hatályba lépett a korábban önálló törvénnyel szabályozott társasági anyagi jogot (Gt.) is beintegráló új Polgári Törvénykönyv (2014. március 15-étől, a 2013. évi V. tv., a továbbiakban: Ptk.), ezért a Gt. 23.§ (1) és (2) bekezdésére történő hivatkozást felváltotta a Ptk. 3:22.§ (4) és (5) bekezdése.
A Ptk.
A Ptk. Jogi személy megnevezésű 3. könyve, a Jogi személy általános szabályai I. Címe alatt, a 22.§-ban rögzíti, melyek a jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni kizáró okok.
A Ptk. 3:22.§ (4) bekezdése szerint nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
A Ptk. 3:22.§ (5) bekezdése pedig azt a kizáró okot rögzíti, hogy az sem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Ehhez képest, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet (speciális kizáró ok).
A 3:22.§-nak tehát a fenti két bekezdése releváns a Ctv. 44/B.§-ával összefüggésben. A 22.§ (6) bekezdés ugyanis már azt az eltiltást tartalmazza, amikor a cégbíróság a kényszertörlési eljárás befejezésével egyidejűleg, a kényszertörlést elrendelő végzésben alkalmaz eltiltást, a Ctv. 9/C.§-a szerint. Ez az eltiltás - melyre vonatkozó szabályozást 2019. január 1-jétől, az Alkotmánybíróság, a 16/2018. (X.8.) számú határozatával lényegesen megváltoztatta - nem releváns a bűnügyi nyilvántartással összefüggésben, bár társasági anyagi jogi értelemben ez is kizárja a vezető tisztségviselői jogviszonyt!
A módosítás értelmében (Ctv. új 44/B. §) a statisztikai számjel és az adószám beszerzését követően a cégbíróság a bejegyzési eljárásban (és egyebekben a fenti személyi kört érintő változásbejegyzési eljárásban is), a gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában adatot igényel - elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján a bűnügyi nyilvántartó szervtől -, a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállásának ellenőrzése érdekében.
Az adatigénylés körében releváns még a Ctv. 2018. július 1-jétől hatályos 38.§ (2)-(4) bekezdése is, mivel ezek határozzák meg, hogy a bűnügyi nyilvántartásból történő cégbírósági adatigénylésnek mi az előfeltétele, amely feladat a Céginformációs Szolgálat hatáskörébe tartozik. (A Céginformációs Szolgálat a regisztrációs eljárásokban fontos szerepet tölt be, feladatait a Ctv. 1.§ (2) bekezdés sorolja fel, de azokat alacsonyabb szintű jogforrás is szabályozza részletesebben.)
A bűnügyi nyilvántartó szerv az 53/2012. (XII. 22.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) előírásai szerint szolgáltat adatot a cégbíróság részére, az adatigénylés alapján (KIM rendelet 5.§).
A két nyilvántartó rendszer tényleges összekapcsolása 2018. július 1-jét követő egy év elteltével valósult meg ténylegesen, amely a cég-és változásbejegyzési eljárásokra, mint regisztrációs eljárásokra is jelentős hatással van.
Nem vitásan, kifejezetten örvendetes, hogy az alapelvi szinten nyilvános és közhiteles cégnyilvántartás megvalósulását - melyhez jelentős társadalmi és hitelezői érdekek fűződnek - a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása is szolgálja. Ezáltal megakadályozható, hogy a kizáró okokkal érintett személyi kör adatai cégjegyzéki adattá váljanak. Ugyanakkor - amint azt a dolgozat következő részében látni fogjuk - a szabályozás a gyakorlatban számos további eljárásjogi kérdést vet fel.
II.
A Ctv. normái, a cégbíróság feladatai
A Ctv. 44/B.§-a a Ctv. IV. fejezetében kapott helyet, ami a Cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás címet viseli. A fejezeten belüli 5. Cím pedig a cégbíróság feladatait részletezi a bejegyzésre irányuló kérelem benyújtását követően. A Ctv. kógens jogszabály. A Ctv. 44/B.§ (1) bekezdés szerinti adatigénylés, ezáltal a cégbíróság és a bűnügyi nyilvántartó szerv kapcsolata minden bejegyzés alatti cég vezető tisztségviselője (cégvezetője) és (ha van) felügyelőbizottsági tagja vonatkozásában megvalósul, és ugyanígy, ha a már bejegyzett adatok változnak.
A cégbíróság tehát a bejegyzési (és változásbejegyzési) eljárásban nem fél szerv (a bűnügyi nyilvántartási rendszer) által közölt adat alapján köteles eljárni, ám eljárása attól függ, hogy az értesítés miként illeszkedik a Ctv. által szabályozott regisztrációs eljárási rendbe.
A bejegyzési eljárásnak, amennyiben az nem egyszerűsített bejegyzési kérelemmel indult, 3 szakasza van. A formai hibák miatti visszautasításra 3 munkanapon belül, az érdemi vizsgálat körében hiánypótlásra 8 munkanapon belül, míg érdemi elbírálásra maximum 15 munkanapon belül kerülhet sor. A változásbejegyzési eljárásban a Ctv. 50.§ (1) bekezdése szerint ugyanezen lehetőségek, és határidők adottak.
Nem mindegy tehát, hogy egy esetleges bűnügyi nyilvántartási szervi értesítés a regisztrációs kérelem elektronikus beérkezését követően mikor érkezik.
Tekintsük át az egyes fázisok és az értesítés kapcsolatát.
1./A Ctv. 45.§-a (tehát a formai okból történő visszautasítás) és a kizáró ok
Amennyiben a cégeljárás ezen szakaszában érkezik a kizáró okról értesítés, az önmagában nem alapozhatja meg a visszautasítást. A kizáró ok nem formai hiba, annak anyagi jogi relevanciája van, tehát azt mindenképp a regisztrációs eljárás érdemi vizsgálata körében kell tisztázni. A kérelem visszautasítását csak a Ctv. 46.§ (1a) bekezdésében írt együttes eljárás eredményezheti. Erről bővebben ld. a 3./ pontban.
2./A Ctv. 46.§ (4) bekezdése (tehát a hiánypótlás) és a kizáró ok
A Ctv. kógens normával szabályozza, hogy a regisztrációs eljárásban hiánypótlásra csak egy alkalommal kerülhet sor, ebben a végzésben a kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni.
Akkor nincs probléma, ha a kizáró okról történő értesítés még a hiánypótlás elrendelését megelőzően érkezik, hiszen ekkor lehetőség van a kizáró ok tényét megismertetni a céggel, amely arra a hiánypótlás teljesítéseként nyilatkozhat, a kizáró okkal érintett személy helyett más személy bejegyzését kérheti. Persze már itt is megkérdezhetjük, hogy mi van abban az esetben, ha a cég nem ért egyet a kizáró okkal, azt az adott természetes személy tekintetében vitatja?
Ekkor eljárásjogilag szóba jöhet a hiánypótlás nemteljesítése miatti elutasítás (Ctv.46.§ (6) bekezdés), bár ez álláspontunk szerint vitatható, hiszen a cégbíróságnak csak egy értesítés áll rendelkezésre és egy vitatás a cégtől, a cégbíróság miként tud dönteni ebben a kérdésben úgy, hogy a bűnügyi nyilvántartási szerv értesítése nem is válhat cégirattá (Ctv. 44/B.§ (2) bekezdés)? Lehetséges-e az adatot elektronikus adattovábbítással küldő szerv további megkeresése, mivel az adattovábbítás csak egy tényközlés, a kizáró ok fennálltáról?
Vagy esetleg lehetséges a regisztrációs kérelem együttes elbírálásra utalása, a Ctv. 78.§ (1) bekezdés alapján, ha a cég vitatja a kizáró ok fennálltát. Ezen kérdések megválaszolására nincs kialakult bírósági gyakorlat, legfeljebb az adott bíró egyéni jogértelmezése.
Mi történik azonban akkor, ha a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése azt követően érkezik meg, amikor a cégbírósága hiánypótlási felhívást már kiadta, de a cég részére a határidő még nem telt el?!
Sőt, mi történik akkor, ha ez az értesítés a hiánypótlás teljesítése, de a bejegyzés elrendelése közötti időszakban érkezik?!
Véleményünk szerint, ezen esetekben csakis az együttes elbírálás jöhet szóba a Ctv. 78.§ (1) bekezdésre figyelemmel, a már folyamatban levő regisztrációs eljárás egyidejű felfüggesztésével. Tekintsük át ezt a lehetőséget kicsit részletesebben, és láthatjuk, hogy újabb kérdések vetődnek fel.
3./ A Ctv. 46.§ (1a) és a 78.§ kapcsolata (együttes elbírálás)
A Ctv. 46.§ (1a) bekezdése azt rögzíti, hogy amennyiben a Ctv. 45.§ (2) bekezdés szerinti visszautasításra nem kerül sor a regisztrációs eljárásban (tehát a kérelem a formai hibáktól mentes), mégis visszautasítást alapoz meg az az ok, ha a Ctv. 78.§ szerinti törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság megállapítja a Ptk. 3:22§ (4) és (5) bekezdésében írt kizáró ok fennállását. Ilyenkor a visszautasításra tehát a Ctv.45.§ (1) bekezdésében írt 3 munkanapon lényegesen túl kerül majd sor.
A Ctv 78.§-a az ún. együttes törvényességi felügyeleti eljárást szabályozza, ami a bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem elbírálásával hivatalból együtt intézendő.
A Ctv. 78.§ (1) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy bejegyzési eljáráshoz kapcsolódóan hivatalból csak a bűnügyi nyilvántartás adataival való összevetés során felmerült kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indulhat törvényességi felügyeleti eljárás (együttes eljárás).
Már itt felvetődhet a kérdés, hogy mit is kell tisztáznia a cégbíróságnak, és ehhez miért kell együttes törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatnia, mely szükségképpen együtt jár a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás maximum 60 napra történő felfüggesztésével (Ctv. 78.§ (3) bekezdés) is?
A Bnytv. (2009. évi XLVII. tv.)
A bűnügyi nyilvántartási rendszert a fentebb már hivatkozott Bnytv. szabályozza.
A Bnytv. 3.§ (1) bekezdése szerint a bűnügyi nyilvántartási rendszer
-a személyi adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint
-a bűnügyi nyilvántartásokból áll.
A Bnytv. 1.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a bűnügyi nyilvántartások az azokban kezelt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások. Éppúgy, mint a Ctv 22.§ (1) bekezdése szerint maga a cégnyilvántartás, amely szintén hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Persze a közhitelesség a cégnyilvántartással kapcsolatban egy megdönthető vélelem adott esetben, de mégis alapelvi jelentőségű.
Ezen összefüggésben nem pontosan értelmezhető, hogy a jogalkotó miért várja el a cégbíróságtól, az amúgy rövid törvényi határidőkkel biztosított regisztrációs eljárásokban, ahol pl. a bejegyzési eljárásban éppen a leendő cég jogképessége a tét (konstitutív hatályú cégbejegyzés), hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítését még „felülvizsgálja”, és együttes törvényességi felügyeleti eljárásban „tisztázza” azt, amit egy közhiteles nyilvántartás (a bűnügyi) adata igazol????
Mit tehet ebben az együttes törvényességi felügyeleti eljárásban egyáltalán a cégbíróság? (Ctv. 78.§ (1) bekezdés)
Úgy véljük, hogy a Ctv. VI. fejezete szerinti törvényességi felügyeleti eljárást folytat le hivatalból, ahol a cég a fél, nem a kizárási okkal érintett természetes személy. A cégnek kell nyilatkoznia a Ctv. 80.§ (1) bekezdése szerinti felhívást tartalmazó végzésre, holott éppen annak vezető tisztségviselője (cégvezetője) vagy felügyelőbizottsági tagja érintett. Éppen az a vezető tisztségviselő tehetne csak az eljárásban nyilatkozatot a cég törvényes képviselőjeként a bíróság felhívására, aki kizáró okkal érintett, ezáltal tehát a Ptk. 3:25.§ (1) bekezdés g.) pontja alapján már ezen kizáró ok ipso iure megszünteti a tisztségét?! Ez az adott eljárásban miként értékelhető? Ki tesz ilyenkor a cég nevében nyilatkozatot, ha csak egy vezető tisztségviselője van?!
Avagy példának okáért maga a cég az együttes törvényességi felügyeleti eljárás megindításáig nem is tudott a felügyelőbizottsági tagja/cégvezetője (aki munkavállaló is egyben) kizáró okkal érintettségéről. Egy tőketársaságban (nagyobb kft. vagy rt.) ez komoly problémát okozhat, vagy az is, ha pl. az adott cégnél kötelező a felügyelőbizottság (mint pl. az erdőbirtokossági társulatnál a taglétszámtól függően). A bűnügyi nyilvántartási adat nem személyes adat? Ha cégirattá nem válhat a nyilvántartási szerv elektronikus adatközlése, akkor a kizáró ok ténye a cég és az adott személy között nem vethet-e fel adatvédelmi kérdéseket?
Tovább megyünk, ha a vezető tisztségviselő a cégeljárásban, kötelezően benyújtandó cégiratban nyilatkozott a kizáró ok fenn nem álltáról, ami legalább teljes bizonyító erejű magánokirat (Ctv. 1. sz. melléklet I/7. pont), akkor nyilatkozatával nem követett-e el okirat hamisítást? És amennyiben ezt az ellentmondást észleli a cégbíróság a regisztrációs eljárásában, azt hivatalból jeleznie kell-e a nyomozó hatóságnak? Véleményünk szerint igen, de nem szerencsés ennyi elméletileg felvetődő kérdés egy, a regisztrációs eljáráshoz kötött bűnügyi nyilvántartási szervi értesítés kapcsán.
A következő dilemma az, hogy mi lesz/lehet egyáltalán az érdemi határozat ebben az együttes eljárásban?
Álláspontunk szerint nem lehet a céggel szemben alkalmazni az ún. „klasszikus” törvényességi felügyeleti intézkedéseket, melyeket a Ctv. 81.§ (1) bekezdés b.)-e.) pontjai sorolnak fel. A törvényességi felügyeleti eljárás célja ugyanis az, hogy a cég jogszabálysértő működését a cégbíróság a felügyeleti intézkedésekkel kényszerítse ki, szükség szerint. A kizáró ok fennállta viszont azzal a következménnyel jár, hogy a cégbíróság a Ctv. 46.§ (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza, tehát a regisztrációs kérelmet nem vezeti át, azt kötelezően visszautasítja. Ha bejegyzési eljárásról van szó, akkor nem jön létre a cég, ha változásbejegyzési kérelmet kell elbírálni, akkor az adott adatot nem vezeti át a nyilvántartó bíróság. Ez épp elég jogkövetkezmény, szükségtelen egy kizáró ok kapcsán a klasszikus felügyeleti intézkedések céggel szembeni alkalmazása.
Akkor viszont mivégre az együttes elbírálási kötelezettség?!
Felvetődik még az együttes elbírálás körében a Ctv, 80.§ (2) bekezdésében írt, hivatalbóli bizonyítási kötelezettsége a cégbíróságnak. Amennyiben ugyanis a cég a törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 80.§ (1) bekezdés szerint kiadott felhívásra nem nyilatkozik, a cégbíróság maga fordulhat-e a bűnügyi nyilvántartó szervhez megkereséssel (Bnytv. 71.§ (2) és (3) bekezdés) adatigénylés céljából?
Avagy a 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) mögöttes eljárási szabályai szerint azt, hogy a cég nem nyilatkozik, értékelje-e a terhére (nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségnek), és nyomban alkalmazza a Ctv. 46.§ (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezményt? Ez megoldja a regisztrációs eljárást, de ebben az esetben az együttes törvényességi felügyeleti eljárásban mi lesz az érdemi, eljárást befejező határozat? Biztosan nem lehet a Ctv. 78.§ (2) bekezdését alkalmazni ilyenkor, ami ugyanis egy „klasszikus” együttes felügyeleti eljárásban logikus - tehát, hogy amennyiben a regisztrációs kérelem helyes, úgy a törvényességi kérelem kerül elutasításra és viszont – az ebben a speciális együttes eljárásban nem foghat helyt. Szóval mi lesz a Cgt. határozat rendelkező része?!
További, napjainkban kiváltképp nem kis jelentőségű problémát vet fel a regisztrációs vagy a törvényességi felügyeleti eljárásban benyújtott elektronikus iratok nyilvánossága (Ctv. 10.§ (2) bekezdés és 72.§ (5) bekezdés), az adatvédelemmel összefüggésben. Elég csak azt a lehetőséget elképzelni, ha a cég a bíróság felhívására pl. becsatolja a büntető bíróság ítéletét, ahol több vádlott tekintetében is van döntés. A cégbíróságok speciális szoftvere tudomásom szerint jelenleg nem képes elektronikus irat zártan kezelésére, de az „általános” bírósági BIIR rendszer is csak 2020. január 1-jétől tudja ezt biztosítani.
Az adatvédelmi szabályok be nem tartása ugyanakkor a bírósággal szemben komoly kártérítési igényt is megalapozhat. Érzékelhető, hogy egy látszólag egyszerű jogintézmény esetén is milyen messzire vezethet az összefüggések gyakorlati szempontú áttekintése.
Véleményünk szerint a jogalkotó a Ctv. 44/B.§-a és az ehhez szükségképpen kapcsolódó további törvényhelyek beiktatásakor a fenti kérdéseket nem gondolta végig kellő részletességgel. Így a jogintézmény gyakorlati alkalmazása a jogalkalmazó cégbíróságok számára gondot okoz(hat) a regisztrációs kérelmek elbírálása során.
4./ A Ctv. 76/A.§-a (utólagos, évenkénti „adattisztítás”)
Azok a cégek, és azon belüli személyi kör, akik a Ctv. 44/B.§-ával érintettek, a kizáró okok (Ptk. 3:22.§ (4) és (5) bekezdés) tekintetében éves szinten ellenőrzésre számíthatnak. Ezt írja elő a Ctv. 76/A.§ (1) bekezdése. A (2) bekezdés alapján az ilyen rendszerességű adatigénylés célja kizárólag az, hogy az esetleges kizáró ok fennállása megállapítható legyen. Ez a rendszeres „felülvizsgálat” egyértelműen a cégnyilvántartás közhitelességét szolgálja. Amennyiben kizáró okról történik értesítés az adott cég, adott természetes személyével szemben, a cégbíróságnak hivatalból kell törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznie, és lefolytatnia. Ez nem a Ctv. 78.§-a szerinti együttes elbírálású törvényességi felügyeleti eljárás, hiszen ekkor párhuzamosan nincs folyamatban változásbejegyzési eljárás, csak egy értesítés (adatszolgáltatás) történt, a Bnytv. 71.§ (2) bekezdése alapján. Az értesítés ebben az esetben sem válik cégirattá, csak a cégbíróság eljárását indukálja.
Ugyanakkor a Ctv. 76/A.§ (3) bekezdése alapján indított hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás is a céggel szemben folyik, abban a cég a fél. Ezáltal bármely jogkövetkezménnyel is csak a cég sújtható. Nyilvánvaló, hogy a cég maga is érdekelt, érintett, ha pl. éppen a vezető tisztségviselőjét érinti a kizáró ok, hiszen az azzal az anyagi jogi következménnyel jár, hogy a törvényes képviseleti joga megszűnik, a céget nem képviselheti. Amennyiben nincs a cégnek másik, önálló képviseleti joggal bíró vezető tisztségviselője, úgy a kizáró ok folytán a cég működése jogszabálysértővé válik, miként a vezető tisztségviselő cégjegyzéki adata is. A cég tehát mindenképpen orvosolni fogja a kizáró ok következtében előálló helyzetet, ellenkező esetben eljuthat a Ctv. 84.§-a szerinti megszűntnek nyilvánításig és az ehhez szükségképpen csatlakozó kényszertörlési eljárásig, majd a jogutód nélküli megszűnéséig, a hivatalbóli törlésig, ezáltal a jogképessége elvesztéséhez is. Ugyanide vezet, ha a cég felügyelőbizottsági tagja érintett és az adott cégnél kötelező a felügyelőbizottság (minimális taglétszám!) avagy van cégvezetője, de ő érintett a speciális kizáró okkal. Egy cégjegyzéki adat ki nem küszöbölt jogszabályellenessége is vezethet a cég törléséhez (Ctv. 74.§ (1) bekezdés b.) pont), miként az adat jogszabályba ütközése is kihat a cég működésének törvényességére.
A Ctv. 76/A.§-a szerinti hivatalbóli (évenkénti ellenőrzésen alapuló) törvényességi felügyeleti eljárás dogmatikailag jobban elhelyezhető a cégbírósági feladatkörök között, mint az ún. együttes elbírálású, a Ctv. 46.§ (1a) bekezdésével összefüggésben. Ezen együttes elbírálás törvényességi felügyeleti része nem illeszkedik a klasszikus törvényességi eljárási rendbe. Hivatalbóli ugyan, de egy külső szerv cégbíróság által nem kontrollálható vagy kontrollálandó adatközlése alapozza meg. A kör tehát bezárul. Ismét idézzük magunkat:
Nem pontosan értelmezhető, hogy a jogalkotó miért várja el a cégbíróságtól, az amúgy rövid törvényi határidőkkel biztosított regisztrációs eljárásokban, ahol pl. a bejegyzési eljárásban éppen a leendő cég jogképessége a tét (konstitutív hatályú cégbejegyzés), hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítését még „felülvizsgálja”, és együttes törvényességi felügyeleti eljárásban „tisztázza” azt, amit egy közhiteles nyilvántartás (a bűnügyi) adata igazol????
Mit tehet ebben az együttes törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság (Ctv. 78.§ (1) bekezdés)?
Ezen kérdést a fentiekben, egy gyakorló cégbíró szemszögéből, érdemes volt elemezni. Végső kérdés lehet még, hogy a cégnyilvántartás közhitelessége fontosabb szempont-e, mint a jogszabályi koherencia, az eljárási rendek összefüggéseinek pontos kimunkálása?!
A bíróság, és a nyilvántartó bíróság is, „csak” jogalkalmazó. Ezen feladata ellátásához egyértelmű, koherens, „tiszta” jogszabályokra van szükség akkor, amikor a jogalkotó az eljárások gyorsaságát már évekkel ezelőtt kérlelhetetlen szigorral szabályozta. A rapid gyorsaság mellé fontos lenne mindenkor megteremteni az eljárásjogok rapid gyors értelmezhetőséget is.
dr. Király Kornélia